HORST HASELSTEINER EMLÉKKÖNYVE
Europa Institut Budapest • Budapest 2012. 79–80. p.

FAZEKAS ISTVÁN

Egy bécsi levéltáros köszöntője

Amikor 1995-ben Bécsbe kerültem, Ujváry Gábor barátom, a Collegium Hungaricum akkori tudományos igazgatóhelyettese szinte megérkezésem után azonnal elvitt és bemutatott Horst Haselsteiner professzor úrnak, mint az egyik legfontosabb bécsi magyar kapcsolatnak. A későbbiekben ezen megítélés igazságát magam is többszörösen átéreztem. Számos magyar ösztöndíjas érkezett Bécsbe, akiket a Professzor úr szívélyesen fogadott, és akiknek a későbbiekben minden segítséget megadott. Támogatása lehetővé tette, hogy úgy az egyetem, mint az Osztrák Tudományos Akadémia segítse a fiatal magyar kutatók ausztriai tartózkodását, esetenként közös projektek létrejöttét. Mintegy egyszemélyes intézményként működött.

Horst Haselsteiner bécsi egyetemi működése több szempontból döntő jelentőségű volt Magyarország bécsi tudományos jelenléte szempontjából. Egyrészt oktatói tevékenysége révén közvetítette a fiatal osztrák történészek felé a magyar történettudomány legfontosabb eredményeit. Másrészt a fiatal magyar történészek támogatásával lehetőséget nyújtott arra, hogy azok megismerjék az osztrák történettudomány eredményeit, más nézőponttal is szembesüljenek a Habsburg–magyar együttélésről az otthon kanonizált álláspontokon túl.

Hogy szerepe milyen jelentős volt, az csak az oktatásból való kiválása után vált láthatóvá. Elveszett az az oktató, aki a bécsi egyetemen a magyar történelemről hozzáértő módon, a magyar történettudomány eredményeit első kézből ismerve volt képes beszélni. Működése megerősítette bennem a meggyőződést, hogy a magyar kultúra és a tudománypolitika számára, ha igazi hatékonyságot szeretne felmutatni, az egyetemi mezőn való megjelenést kellene erősíteni. (Azt már csak zárójelben jegyzem meg, hogy ehhez képest ellenkező irányú folyamat játszódik le. Több mint tragikusnak tartom, hogy a Magyarország határától 60 kilométerre fekvő Bécsi Egyetemen nincs olyan történészprofesszor, aki akár olvasás szintjén is bírná a magyar nyelvet.)

Végezetül hadd fejezzem be egy személyes megjegyzéssel! Bár korom és az egykori történelmi helyzet miatt sem lehettem egyetemi hallgatója Haselsteiner professzornak, előadói készségét mégis megcsodálhattam. Az általa tartott könyvbemutatókat mind a mai napig emlékezetemben őrzöm. Megőriztem őket különleges eleganciájuk, szellemességük miatt és azért is, mert az előadó mindig tudta, hogy hallgatósága tűréshatára hol fekszik.

Kívánom, hogy az ünnepelt sokáig élvezhesse megérdemelt nyugalmát szerető családja körében!