Begegnungen
Schriftenreihe des Europa Institutes Budapest, Band 17/I:174–176.
KAMPIS GYÖRGY–TÖRÖK GÁBOR
A végelszámolásról szóló törvény tematikája
A törvény személyi hatálya
1. A végelszámolás a gazdasági élet valamely szereplőjének megszűnés okából a piacról szóló kivezetésére szolgál, így akkor járunk el helyesen, ha a törvény személyi hatályát a fizetésképtelenségről szóló törvény (a továbbiakban: Fktv.) személyi hatályával azonosan állapítjuk meg.
Ennek megfelelően a törvény hatálya az üzletszerűen gazdasági tevékenységet folytató jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező személyekre terjedjen ki.
2. Tisztázandó azonban itt is, hogy a törvény szabályait hogyan kell alkalmazni a pénzintézetekre, a biztosítókra, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakra és a magánnyugdíj-pénztárakra.
A végelszámolás megindításának feltételei
Végelszámolásnak van helye a következő feltételek együttes fennállása esetében:
a) a törvény hatálya alá tartozó személy jogutód nélküli megszüntetését és a végelszámolást a szóban forgó személyre (a továbbiakban: megszűnt szervezet) vonatkozó jogszabályok szerint hatáskörrel rendelkező szerv elhatározta;
b) nem állanak fenn a csődeljárás megindításának feltételei.
Az a) pont szerinti határozat nem hozható meg, ha valamely hitelező csődeljárás megindítására irányuló kérelmének benyújtásáról a bíróságtól értesítés érkezett.
Az eljárás megindítása és annak joghatása
1. A jogutód nélküli megszüntetést kimondó határozatot a megszűnt szervezet vezetője köteles a határozat meghozatalától számított 8 napon belül a cégbíróságnak megküldeni azzal a kérelemmel, hogy a cégbíróság állapítsa meg a jogutód nélküli megszüntetést és a végelszámolási eljárás megindulását.
2. A cégbíróság a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül végzést hoz, amelyben megállapítja a kérelemben foglaltakat, meghatározza a végelszámolás kezdő időpontját, és elrendeli a végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét. A végelszámolás kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint a megszüntetésről szóló határozat keltének időpontja. E végzés ellen nincs helye külön fellebbezésnek.
A közzétett végzésnek tartalmaznia kell (az előzőkön kívül):
a) a megszűnt szervezet nevét, székhelyét és adószámát,
b) a hitelezőkhöz szóló felhívást, hogy követeléseiket a közzétételtől számított 40 napon belül jelentsék be a megszűnt szervezetnek.
3. A végzés közzétételétől kezdődően a megszűnt szervezet a nevét csak a „végelszámolás alatt” vagy a „v. a.” toldattal használhatja.
4. A végzés közzétételével a megszűnt szervezet valamennyi tartozása lejárttá (esedékessé) válik; ezekkel kapcsolatban az ügyleti kamat, késedelmi kamat, pótlék és bírság korlátozás nélkül érvényesíthető, az eredeti lejárati időpontig.
Az eljárás lefolytatása
1. A megszűnt szervezet vezetője jogosult a szerv által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani, ha pedig a felek egyike sem teljesített szolgáltatás, a szerződésektől elállni. A másik fél az ezzel okozott kár megtérítése iránti igényét a felmondástól (elállástól) számított 40 napon belül érvényesítheti; e határidő jogvesztő.
Nem gyakorolható az azonnali hatályú felmondás (elállás) joga a természetes személyeknek a lakásokra (a szolgálati lakást kivéve) fennálló bérleti szerződései, az iskolával vagy a tanulóval a gyakorlati képzés szervezésére kötött szerződések, a munkaszerződések és a kollektív szerződés tekintetében.
2. A végelszámolás során a megszűnt szervezet kötelezettségeit teljesíteni kell, követeléseit be kell hajtani, és vagyonát értékesíteni kell.
3. Ha a végelszámolás során azt állapítják meg, hogy a megszűnt szervezet vagyona az ismert hitelezők követeléseinek kielégítésére nem elégséges, a megszűnt szervezet vezetője haladéktalanul köteles csődeljárás megindítására irányuló kérelmet előterjeszteni az arra illetékes bíróságnál. Ha a bíróság a csődeljárás megindítását elrendeli, egyúttal értesíti a cégbíróságot a végelszámolási eljárás megszüntetése céljából.
Ha a végelszámolás megindulását követően a megszűnt szervezet ellen csődeljárás megindítását kezdeményezték, az annak megindítására illetékes bíróság az előbbiek szerint jár el.
Az eljárás befejezése
1. A megszűnt szervezet vezetője a végelszámolás befejezésekor beszámolót, végelszámolási zárómérleget, záró adóbevallást és vagyonfelosztási javaslatot készít. Ezeket az iratokat a megszüntetést elhatározó szerv elé kell terjeszteni jóváhagyás végett.
Jóváhagyás után az iratokat
a) a vagyonfelosztást tartalmazó irat kivételével haladéktalanul meg kell küldeni az adóhatóságnak, és azzal el kell számolni;
b) meg kell küldeni a cégbíróságnak, és kérni kell a megszűnt szervezetnek a cégjegyzékből való törlését.
2. A cégbíróság a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül végzéssel befejezettnek nyilvánítja a végelszámolást, és elrendeli a megszűnt szervezetnek a cégjegyzékből való törlését. A végzés ellen 8 napon belül fellebbezésnek van helye. Jogerőre emelkedés után a cégbíróság a végzést a Cégközlönyben közzéteszi.
Vegyes és záró rendelkezések
1. A jogutód nélküli megszűnést elhatározó szerv a végelszámolás ideje alatt bármikor úgy határozhat, hogy a végelszámolást megszünteti, és a tevékenységet tovább folytatja. A határozatot haladéktalanul meg kell küldeni a cégbíróságnak, és kérni kell az eljárás megszüntetésének megállapítását. A cégbíróság erről 15 napon belül végzést hoz; a végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. A végzést a cégbíróság a Cégközlönyben haladéktalanul közzéteszi.
2. A megszűnt szervezet tulajdonosai a végelszámolás befejezettnek nyilvánításáról szóló bírósági végzésnek a Cégközlönyben történt közzétételétől számított egy évig felelősséggel tartoznak minden olyan tartozásért, amelynek jogosultja igazolja, hogy a követelést önhibáján kívül nem tudta az előírt időn belül bejelenteni. Ez a határidő jogvesztő.
A tulajdonosok felelőssége a felosztott vagyon erejéig terjed.
3. A végelszámolással kapcsolatos bírósági eljárásra – a törvényben nem szabályozott kérdésekben – a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvényt és a polgári perrendtartás rendelkezéseit kell alkalmazni.
4. A végelszámolásról szóló törvény hatálybaléptetésére vonatkozóan értelemszerűen alkalmazandó mindaz, ami a fizetésképtelenségről szóló törvény hatálybaléptetéséről kifejtésre került. Didaktikai szempontból a két törvény egyidejű kihirdetése és egyidejű hatálybaléptetése a kívánatos.
5. Kodifikatórius záradékra előreláthatóan nem lesz szükség, a szükséges jogszabály-módosítások, hatályon kívül helyezések a fizetésképtelenségről szóló törvénnyel elvégezhetők.