Begegnungen
Schriftenreihe des Europa Institutes Budapest, Band 2:55–56.

NYERGES LÁSZLÓ

A világhír felé

Nyilvánvaló, hogy Molnár komédiáinak külföldi sorsát külön tanácskozáson lenne érdemes vizsgálni. Egy komédiával, Az ördöggel azért tennék kivételt, mert olaszországi bemutatójának jelentősége messze túlmutat egyetlen magyar színmű külföldi színpadi bemutatkozásán.

Ermete Zacconi, a századforduló Európa-szerte ismert olasz, verista színésze 1907 áprilisában Pesten járt és a Vígszínházban részt vett Az ördög bemutatóján. Mivel tetszett neki a darab és Hegedűs Gyula alakítása is, a napok alatt elkészíttetett nyersfordítást magával vitte és 1908 januárjában, a torinói Teatro Carignanoban színre is vitte. Az előadás nagy sikert aratott. A korabeli kritika „commedia straordinaria” minősítéssel ismertette a darabot, amelyben a szerzői fantázia egy egészen eredeti figurát, az ördögét állította a szerelmi háromszög témáját tárgyaló komédia cselekményének középpontjába. A férfi és a nő kapcsolatát érintő, paradox, szellemes dialógusok, az élet problémái feletti ironizálás és az Ördög pszichológiai manipulációi megtették a hatást. Zacconi színes, mértéktartó és elmélyült alakítást nyújtott. A kritika szerint minden szavában benne volt a figura kettőssége, pontosabban: nem volt sem közönséges ördög, sem mindennapi ember, a látszat és valóság mezsgyéjén haladt előre kitűzött célja, a festő és az úriasszony összeboronálása felé. A virtuóz szerep Zacconit sokáig foglalkoztatta és hosszú ideig játszotta. Dél-amerikai vendégszereplése során, 1913-ban Rio de Janeiroban így indította el a nemzetközi hírnév felé. Ezzel áttört a bécsi színházi front, a magyar darabok előtt közvetlen út nyílott a külföld felé. Érdemes itt arra figyelmeztetni, hogy a magyar szerzők és darabjaik külföldi térfoglalásának kiindulópontja a Vígszínház, és hogy a modern magyar drámairodalom a Vígszínház színpadán szabadult fel a bécsi színházi fennhatóság alól. A színház körül csoportosult szerzők közül, Molnáron kívül, Bródy Sándor, Heltai Jenő, Herczeg Ferenc és más szerzők művei kerültek külföldi színpadokra. Az ördög torinói bemutatóját követően megnőtt az érdeklődés a magyar színműirodalom iránt. Ettől kezdve a magyar színházi premierek, de kivált a Molnár-újdonságok bemutatói Budapestre vonzották a távoli országok színigazgatóit, fordítóit.

Az ördög torinói bemutatójának előkészületeire és az előadásra maga Molnár Ferenc is szívesen emlékezett. 1930-ban, Karlsbadból (Csehszlovákia) Zacconinak írott levelében hálásan szól arról, hogy Zacconi, „ez a csodálatos művész, az olasz színházművészet büszkesége” elsőként érdeklődött színműírói munkássága iránt és játszotta el felejthetetlenül, a Teatro Carignanoban Az ördög főszerepét. Levelében Molnár megjegyzi, egyetlen kívánsága, hogy lássa őt még egyszer Budapesten fellépni. Kívánsága azonban nem teljesült, Zacconi nem jött többé Budapestre, és néhány év múlva vissza is vonult a színpadtól.

LÁSZLÓ NYERGES: Auf dem Wege zum Weltruhm

Geht kurz auf die erste Station des Weges zum Weltruhm ein, die italienische Aufführung des Werkes Der Teufel. Die vom italienischen Schauspieler Zacconi inszenierte Vorstellung im Jahre 1908 hat für Molnár den Ausgangspunkt seiner internationalen Karriere bedeutet und die Aufmerksamkeit des Auslands auf ungarische Schauspiele gelenkt.