Begegnungen
Schriftenreihe des Europa Institutes Budapest, Band 17/I:161–173.
... évi ... törvény a fizetésképtelenségről
I. FEJEZET
Általános rendelkezések
A törvény tárgyi hatálya
1. §
E törvény az újjászervezési eljárást és a csődeljárást szabályozza.
A törvény személyi hatálya
2. §
(1) E törvény hatálya az üzletszerűen gazdasági tevékenységet folytató jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező ilyen szervezetekre és személyekre terjed ki.
(2) E törvény rendelkezéseitől az egyes ágazati törvények – a hatályuk alá tartozó szervezetek vonatkozásában – eltérhetnek.
Fogalom-meghatározások
3. §
(1) E törvény alkalmazásában:
a) adós az, aki tartozását az esedékességkor nem tudta, vagy előreláthatólag nem tudja kiegyenlíteni;
b) hitelező az, akinek az adóssal szemben pénzkövetelése vagy pénzben kifejezhető vagyoni követelése van, és – ha csődeljárás indult – a követelést a csődgondnok nyilvántartásba vette;
c) külön kielégítésre jogosult hitelező az, akinek a követelését az adós vagyonát terhelő zálogjog, más zálogjog vagy óvadék biztosítja;
d) vagyon azon vagyontárgyak összessége, amelyeken az adósnak az újjászervezési eljárás vagy a csődeljárás megindításának időpontjában tulajdonjoga áll fenn, továbbá amelyek az említett időpontot követően kerülnek tulajdonába;
e) csődtömeg az adós vagyonának az a része, amelyet nem terhel zálogjog, ide nem értve az adós által nyújtott óvadékot,*
f) az újjászervezési eljárás kezdő időpontja a bíróság eljárást elrendelő végzése kézbesítésének napja,
g) a csődeljárás kezdő időpontja az eljárást elrendelő végzés Cégközlönyben történt közzétételének napja,
h) a csődeljárásban tömegtartozásnak minősül minden olyan kötelezettség, amelynek vállalására a csődeljárás kezdő időpontja után került sor.
(2) A vagyonhoz tartozik a tíz évnél hosszabb időre vagy határozatlan időre szóló bérleti jog és a valamely vagyontárgyhoz kapcsolódó használati jog is.
Ideiglenes hitelezői választmány
4. §
(1) Az újjászervezési eljárás megindítására jogosult a bírósághoz benyújtott kérelmében köteles megnevezni az ideiglenes hitelezői választmány tagjait.
(2) Az ideiglenes csődgondnok a csődeljárás kezdő időpontjától számított tizenöt napon belül az ismert hitelezők közül köteles kijelölni az ideiglenes hitelezői választmány tagjait.
(3) Az ideiglenes hitelezői választmány jogosult és köteles mindazokat az intézkedéseket megtenni, amelyeket e törvény a hitelezői választmány hatáskörébe utal.
(4) Az ideiglenes hitelezői választmány három tagból áll. Tagjai hitelezők vagy az általuk megbízott személy lehet.
(5) Az ideiglenes hitelezői választmány megbízatása a hitelezői választmány megalakulásáig tart.
A hitelezői választmány
5. §
(1) A hitelezők az újjászervezési és a csődeljárás bíróság által történt elrendelésétől számított hatvan napon belül kötelesek hitelezői választmányt alakítani. Ha a hitelezők száma nem több, mint három, ezek a törvény erejénél fogva választmányt alkotnak.
(2) A választmány megalakítása akkor érvényes, ha azt a hitelezőknek – csődeljárás esetében a csődgondnok által nyilvántartásba vett hitelezőknek – legalább az egyharmada hozta létre, és ezek a hitelezők a követelések – csődeljárás esetében a bejelentett követelések – összegének legalább a felével rendelkeznek.
(3) Minden adósnál csak egy hitelezői választmány működhet.
6. §
(1) A hitelezői választmány az összes hitelezőt képviseli a bíróságok és hatóságok előtt, továbbá a csődgondnokkal és az adóssal való kapcsolattartás terén.
(2) A hitelezői választmány működési rendjét és képviseletét a választmány tagjai megállapodásban határozzák meg. A választmány megalakítására előírt határidő eltelte után is csatlakozhat hitelező a választmányhoz, ha a megállapodásban foglaltakat elfogadja.
7. §
(1) A hitelezői választmány képviselője köteles a megalakulást követő nyolc napon belül értesíteni a bíróságot, az adóst és – csődeljárás esetében – az ideiglenes csődgondnokot a választmány megalakulásáról, tagjairól és képviseletéről, valamint a csődgondnok személyére szóló javaslatáról, egyidejűleg a 6. § (2) bekezdése szerinti megállapodást is meg kell küldenie részükre. Ha ezt elmulasztja, a bíróság a képviselővel szemben pénzbírságot szabhat ki.
(2) Ha a bíróságnak az (1) bekezdés szerinti értesítése azért maradt el, mert a választmányt nem lehetett érvényesen megalakítani, a bíróság az újjászervezési vagy csődeljárást végzéssel megszünteti, és – csődeljárás esetében – elrendeli a végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét. A végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.
8. §
A 6. és a 7. § (1) bek. rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha a hitelezői választmány a törvény erejénél fogva jön létre.
A bírósági eljárás általános szabályai
9. §
Az újjászervezési eljárás és a csődeljárás az adós székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartozó nemperes eljárás.
10. §
(1) Az elsőfokú végzés ellen az e törvényben meghatározott esetekben nincs helye fellebbezésnek vagy külön fellebbezésnek.
(2) Nincs helye felülvizsgálati kérelemnek:
a) a fizetésképtelenséget megállapító és a csődeljárást elrendelő jogerős határozat ellen;
b) az újjászervezési eljárás és a csődeljárás befejezettnek nyilvánításáról szóló jogerős határozat ellen.
(3) A csődeljárásban felfüggesztésre, félbeszakadásra és szünetelésre nincs lehetőség.
11. §
(1) Az e törvényben meghatározott esetekben a bíróság pénzbírságot szabhat ki azzal szemben, aki a törvényben előírt kötelezettségének nem tesz eleget. A pénzbírság legkisebb összege százezer forint.
(2) A pénzbírságot kiszabó végzés ellen nincs helye külön fellebbezésnek.
12. §
Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a bíróság eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Fizetésképtelenségi Járulék Alap
13. §
(1) Az újjászervezési és a csődeljárással érintett adósok munkavállalói munkabér- és egyéb bérjellegű követeléseinek és az azokkal kapcsolatos költségköveteléseknek a kielégítése céljára az Állami Bérgarancia Alapnál Fizetésképtelenségi Járulék Alapot (a továbbiakban: Alap) kell működtetni.
(3) Az Alap működését a Kormány rendeletben szabályozza.
II. FEJEZET
Az újjászervezési eljárás
Az eljárás megindítása
14. §
Újjászervezési eljárás megindításának akkor van helye, ha az adós elismert vagy nem vitatott tartozását az esedékességkor előreláthatólag nem tudja kiegyenlíteni, de csődeljárás indításának nincsenek meg a feltételei.
15. §
Az eljárás megindítására jogosult:
a) az adós,
b) az a hitelező, akinek az adós vagyonát terhelő zálogjoggal biztosított követelése van, továbbá
c) az a hitelező, akinek a b) pont alá nem eső zálogjoggal biztosított követelése van, és annak összege eléri az adós törzstőkéje (alaptőkéje) értékének egyharmadát.
16. §
(1) Az eljárás megindítása a bírósághoz benyújtott kérelemmel történik. Ha a kérelmet hitelező nyújtotta be, a bíróság haladéktalanul tájékoztatja a kérelemről az adóst, aki arról nyolc napon belül nyilatkozatot tehet a bíróság részére.
(2) Ha a bíróság megállapítja, hogy újjászervezési eljárásnak helye van, a kérelem megérkezésének napjától számított harminc napon belül végzéssel elrendeli az újjászervezési eljárást.
(3) Az eljárást elrendelő végzés ellen csak az eljárást befejező végzéssel együtt van helye fellebbezésnek.
17. §
(1) Az újjászervezési eljárás tartama alatt ugyanazon adós ellen újabb ilyen eljárás nem indítható.
(2) Ha az újjászervezési eljárás tartama alatt csődeljárást kezdeményeznek az adós ellen, a bíróság az ilyen kérelem elbírálását az újjászervezési eljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti.
18. §
Az adós köteles az újjászervezési eljárás elrendeléséről a munkavállalókat, a szövetkezeti tagokat, az illetékes szakszervezetet és a területileg illetékes munkaügyi központot tájékoztatni.
Az eljárás elrendelésének joghatása
19. §
(1) Ha a bíróság az újjászervezési eljárást elrendelte, az adóst az elrendelő végzés kézbesítése napjától számított három hónapos fizetési haladék illeti meg. Az adós a fizetési haladékról késedelem nélkül köteles az általa ismert hitelezőket értesíteni.
(2) A fizetési haladék nem terjed ki a következő követelésekre:
a) munkabér és bérjellegű egyéb juttatások, valamint az ezeket terhelő személyi jövedelemadó-előleg;
b) egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék;
c) társadalombiztosítási járulék;
d) magán-nyugdíjpénztári tagdíj;
e) baleseti járulék;
f) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján fizetendő járulék;
g) végkielégítés;
h) tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék;
i) bányászati kereset-kiegészítés;
j) szakképzési hozzájárulás;
k) szakképzésben részt vevő tanulónak járó juttatás;
l) víz- és csatornadíj.
(3) Az adós a haladékkal érintett követeléseket a haladék időtartama alatt nem teljesítheti. Ha ezt a tilalmat megszegi, a bíróság – bármely hitelező bejelentése alapján – végzéssel pénzbírságot szabhat ki.
20. §
(1) A bíróság a fizetési haladék időtartamát egy ízben három hónappal meghosszabbíthatja. A meghosszabbítást az kérheti, aki az újjászervezési eljárás megindítására is jogosult volna.
(2) A meghosszabbítás iránti kérelemről a bíróság végzéssel határoz. A végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye.
(3) Az adós a fizetési haladék meghosszabbításáról is köteles az általa ismert hitelezőket késedelem nélkül értesíteni.
21. §
Az eljárás elrendelését követően az adós vagyoni jellegű kötelezettség-vállalása csak a választmány jóváhagyásával érvényes.
Újjászervezési terv és végrehajtása
22. §
(1) Az újjászervezési eljárás célja az, hogy megfelelő intézkedések útján a fizetésképtelenség veszélye elháruljon. Ezt a célt az újjászervezési terv szolgálja.
(2) A tervet – az eljárás elrendelésétől számított két hónapon belül – az adós köteles elkészíteni.
23. §
Az újjászervezési tervnek tartalmaznia kell az adós gazdasági, pénzügyi, szervezeti és munkaügyi helyzetének értékelését, a veszteségforrások megjelölését és azok csökkentését vagy felszámolását, az adós tevékenységi körének felülvizsgálását és minden más olyan intézkedést, amely alkalmas az adós helyzetének megszilárdítására.
24. §
(1) Az újjászervezési tervhez az adós köteles megszerezni azoknak a hitelezőknek az egyetértését, akik az eljárás megindítására volnának jogosultak.
(2) Az adós a tervről a többi hitelezőt is köteles tájékoztatni. Ha az (1) bekezdésben említett hitelezők a tervvel egyetértenek, az a többi hitelezőre is irányadó.
25. §
Ha az újjászervezési terv tekintetében az érdekeltek között nem jött létre egyetértés, a 30. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
26. §
(1) Az újjászervezési terv végrehajtását a hitelezői választmány ellenőrzi.
(2) A hitelezői választmány betekinthet az adós könyveibe, megvizsgálhatja áru- és értékpapír-állományát, pénztárát, szerződéseit és bankszámláit; ellenőrzi az adós követeléseinek érvényesítését, és az adóstól felvilágosításokat kérhet.
27. §
Ha az adós szükségtelenül és lényegesen eltér az elfogadott újjászervezési tervtől, a hitelezői választmány vagy az eljárás megindítására jogosult valamelyik hitelező az eltérést haladéktalanul bejelenti a bíróságnak. A bíróság az adóssal szemben pénzbírságot szabhat ki.
Az eljárás befejezése
28. §
Az újjászervezési terv végrehajtásáról az adós a hitelezők részére évente beszámolót, a harmadik év elteltével pedig zárójelentést készít. Ha a végrehajtás korábban megtörtént, haladéktalanul zárójelentést kell készíteni.
29. §
(1) Ha a terv végrehajtása eredményes volt, az adós a zárójelentés benyújtása mellett kéri a bíróságtól az újjászervezési eljárás befejezettnek nyilvánítását. A zárójelentéshez csatolni kell a hitelezői választmány véleményét.
(2) A bíróság az eljárás befejezettnek nyilvánításáról végzéssel határoz.
30. §
Ha a terv végrehajtása eredménytelen volt, legkésőbb a harmadik év elteltével ezt kell a bírósághoz bejelenteni; a továbbiakban a 29. § (2) bekezdése szerint kell eljárni.
III. FEJEZET
A csődeljárás
Az eljárás megindításának feltételei
31. §
Csődeljárásnak van helye, ha
a) az adós fizetésképtelen, vagy
b) a hitelező lejárt és nem teljesített követelése meghaladja az adós törzstőkéje (alaptőkéje) értékének felét, vagy
c) az újjászervezési eljárásban elfogadott újjászervezési terv végrehajtása eredménytelen volt.
Az eljárás megindítása
32. §
A csődeljárás megindítása a bírósághoz benyújtott kérelemmel történik. A kérelem benyújtására mind az adós, mind bármely hitelező jogosult.
33. §
(1) Az adós köteles kérni a csődeljárás elrendelését, ha jogi személyiséggel rendelkezik, és – a megalapítás évét nem számítva – az utolsó gazdasági év átlagában nem állt rendelkezésére a törzstőke (alaptőke), vagy köztartozásai elérik a törzstőke (alaptőke) összegét.
(2) Az adós a kérelemben köteles megjelölni a számláit vezető hitelintézeteket és megadni a bankszámlái számát.
34. §
(1) Ha az eljárás elrendelését hitelező kéri,
a) a 31. § a) pontjában említett esetben valószínűsítenie kell az adós fizetésképtelenségének fennállását,
b) a 31. § b) pontjában említett esetben meg kell jelölnie az adós tartozásának jogcímét és az esedékesség időpontját;
c) a 31. § c) pontjában említett esetben a kérelemhez csatolnia kell az elfogadott újjászervezési tervet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a bíróság a kérelemről – a kérelem egy példányának megküldésével – haladéktalanul értesíti az adóst.
(3) Az adós az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül nyilatkozatot tesz a bíróság részére a kérelemben foglaltakról, és egyúttal megjelöli a számláit vezető hitelintézeteket, és megadja a bankszámlái számát. Ha ezt elmulasztja, fizetésképtelenségének fennállását vélelmezni kell.
35. §
(1) A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha
a) elismert vagy nem vitatott tartozását az esedékességet követő hatvan napon belül nem egyenlítette ki, vagy
b) a vele szemben lefolytatott bírósági végrehajtási eljárás eredménytelen volt, vagy
c) a 35. § (2) bekezdésében előírt nyilatkozat megtételét elmulasztotta.
(2) Ha a bíróság megállapítja, hogy csődeljárásnak helye van, az eljárás elrendelésére irányuló kérelemnek a bírósághoz való megérkezését követő harminc napon belül a csődeljárást végzéssel elrendeli. Ellenkező esetben a kérelmet soron kívül végzéssel elutasítja.
36. §
(1) Ha bíróság azt állapítja meg, hogy az adós vagyona nyilvánvalóan nem fedezi az eljárás költségeit sem, az eljárást csak akkor rendelheti el, ha
a) az, aki az erre irányuló kérelmet benyújtotta, vállalja a költségek viselését, és
b) a bíróság által meghatározott összeget a bíróság gazdasági hivatalának e célra megnyitott számlájára befizeti.
(2) A fedezethiány megállapításához a bíróság szükség szerint szakértőt rendel ki.
37. §
(1) A csődeljárást elrendelő végzés ellen a kézbesítéstől számított három napon belül fellebbezésnek van helye. A fellebbezést a másodfokon eljáró bíróság tizenöt napon belül elbírálja.
(2) Az eljárást elrendelő végzés jogerőre emelkedése után a bíróság haladéktalanul elrendeli az említett végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét, és egyúttal ideiglenes csődgondnokot rendel ki. E végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.
(3) A csődeljárás elrendeléséről a bíróság értesíti:
a) az adóst és azt a hitelezőt, amely az eljárás elrendelését kérte,
b) az illetékes cégbíróságot,
c) az illetékes adó- és vámhatóságot, illetékhivatalt,
d) a nyugdíjbiztosítási önkormányzat és az egészségbiztosítási önkormányzat igazgatási szervét,
e) az illetékes munkaügyi központot,
f) az illetékes környezetvédelmi és munkavédelmi felügyelőséget,
g) a területileg illetékes földhivatalt,
h) az illetékes levéltárat,
i) az adós bankszámláit vezető hitelintézeteket, valamint
j) a bíróság gazdasági hivatalát.
38. §
A csődeljárás tartama alatt ugyanazon adós tekintetében újjászervezési eljárás, újabb csődeljárás vagy végelszámolási eljárás (... évi ... tv.) nem indítható. Az ilyen kérelem elbírálását a bíróság a csődeljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti.
Az eljárás elrendelésének joghatása
39. §
A csődeljárás kezdő időpontjától fogva az adós cégnevét „csődeljárás alatt” vagy „cs. a.” toldattal kell használni.
40. §
(1) A csődeljárás kezdő időpontját követően az adós köteles:
a) a csődeljárás kezdő időpontját megelőző nappal záróleltárt, éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót vagy egyszerűsített mérleget, továbbá adóbevallást készíteni, és mindezeket az említett időpontot követő negyven napon belül a csődgondnoknak és az adóhatóságnak átadni;
b) a folyamatban lévő ügyekről az ideiglenes csődgondnokot tájékoztatni;
c) a nem selejtezhető és a titkos minősítésű iratokról jegyzéket készíteni és a teljes irattári anyagot a csődgondnoknak átadni;
d) a munkavállalókat, szövetkezeti tagokat, szakszervezeteket és a területileg illetékes munkaügyi központot a csődeljárás elrendeléséről tájékoztatni.
(2) Ha az adós az (1) bekezdésben felsorolt kötelezettségeinek nem tesz eleget, vele szemben a bíróság – a csődgondnok bejelentésére – pénzbírságot szabhat ki.
41. §
A csődeljárás kezdő időpontjától az adós vagyonával kapcsolatban jognyilatkozatot csak a csődgondnok tehet.
42. §
Az adósnak a csődeljárás kezdő időpontjában fennálló valamennyi tartozása lejárttá (esedékessé) válik.
43. §
(1) Az adós ellen pénzkövetelést csak a csődeljárás keretében lehet érvényesíteni; az adós által indított perben azonban a hitelező élhet beszámítási kifogással.
(2) Az adóssal szemben fennálló követeléseket a csődeljárás kezdő időpontjától számított harminc napon belül be kell jelenteni a csődgondnoknak. A csődeljárás kezdő időpontját követően keletkezett követeléseket azok keletkezésétől számított tizenöt napon belül kell bejelenteni. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
(3) Ha a hitelező és az adós között a csődeljárás kezdő időpontját megelőzően pozíciólezáró nettósításra irányuló megállapodás jött létre, akkor a hitelezőnek a nettó követelést kell a csődgondnoknak hitelezői igényként bejelentenie.
(4) A csődgondnoknak bejelentett követelés elévülése nem kezdődik meg, a folyamatban lévő elévülés pedig a törvény erejénél fogva megszűnik.
44. §
(1) Az adós vagyontárgyain fennálló elidegenítési és terhelési tilalom a csődeljárás kezdő időpontjával, a visszavásárlási és a vételi jog megszűnik.
(2) Az adós ingatlanára az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett végrehajtási jog a csődeljárás kezdő időpontjával megszűnik; azt a végrehajtást foganatosító bíróság haladéktalanul törölteti.
(3) A csődeljárás kezdő időpontjában az adóssal szemben folyamatban lévő bírósági végrehajtási eljárást haladéktalanul meg kell szüntetni, a lefoglalt vagyontárgyakat és a befolyt készpénzt a csődgondnoknak át kell adni.
A csődgondnok
45. §
A csődgondnok személyére a hitelezői választmány tesz javaslatot a bíróság részére. Csak olyan személy hozható javaslatba, aki a Felszámolók Országos Egyesülete által vezetett nyilvántartásban szerepel, feltéve, hogy vele szemben kizárási ok nem áll fenn.
46. §
(1) Nem rendelhető ki csődgondnoknak az, aki maga vagy akinek tulajdonosa az adós tulajdonosa vagy hitelezője, továbbá ezek vezető tisztségviselője vagy közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont) .
(2) A csődgondnok a kirendelését tartalmazó végzés kézhezvételétől – ha a kizárási ok később következett be, annak bekövetkeztétől – számított három napon belül köteles bejelenteni a bíróságnak a kizárási ok fennállását. A csődgondnok a kirendelést csak ilyen esetben utasíthatja vissza.
(3) A csődgondnok kirendelésével az ideiglenes csődgondnok megbízatása megszűnik.
47. §
(1) A bíróság végzéssel felmenti a csődgondnokot, ha
a) kizárási ok fennállását állapítja meg,
b) a nyilvántartásból (45. §) törölték,
c) ellene csődeljárást rendeltek el,
d) munkáját egészségi okokból nem tudja elvégezni,
e) súlyosan vagy ismételten megsérti a jogszabályokat,
f) ha a hitelezői választmány ezt javasolja, és a bíróság a javaslat indokait megalapozottnak találja.
(2) A felmentésről szóló végzés ellen a csődgondnok nyolc napon belül fellebbezéssel élhet, kivéve, ha a kizárási ok fennállását maga jelentette be. A másodfokú bíróság a fellebbezést soron kívül bírálja el.
(3) A csődgondnok felmentéséről szóló végzés jogerőre emelkedése után a bíróság haladéktalanul új csődgondnokot rendel ki, és elrendeli az erről szóló végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét.
48. §
(1) A csődgondnok felméri az adós vagyoni helyzetét, megtervezi az eljárás költségeit, és ütemtervet készít az adós gazdasági tevékenységének befejezésére. Az ütemtervhez meg kell szereznie a hitelezői választmány egyetértését.
(2) A csődgondnok betekinthet az adós könyveibe, megvizsgálhatja árú- és értékpapír-állományát, pénztárát, szerződéseit, bankszámláit, és az adóstól felvilágosítást kérhet.
(3) Ha a csődgondnok szükségesnek tartja az adós gazdasági tevékenységének a csődeljárás alatti folytatását, ehhez meg kell szereznie – az eljárást elrendelő végzés közzétételétől számított hatvan napon belül – a hitelezői választmány egyetértését.
49. §
(1) A csődgondnok nyilvántartásba veszi a bejelentett követeléseket, felülvizsgálja és minősíti azokat a bejelentésre előírt határidő elteltét követő negyven napon belül.
(2) A követelés nyilvántartásba vételének feltétele, hogy a hitelező – ide nem értve az adó- és vámhatóságot – a követelés összegének 1%-át, de legalább kétezer forintot a bíróság gazdasági hivatala által e célra nyitott számlára befizesse, és ezt a csődgondnoknál igazolja.
(3) A (2) bekezdés szerinti számlán lévő összegből a csődgondnok a bíróságtól díjelőleg fizetését kérheti; erről a bíróság végzéssel határoz. E végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.
50. §
(1) A csődgondnok a csődeljárás kezdő időpontjától számított száznyolcvan napon belül a bíróságnál keresettel megtámadhatja az adós által a csődeljárás elrendelésére irányuló kérelemnek a bíróságra való megérkezése napját megelőző egy éven belül és az említett időpontot követően kötött szerződést vagy más jognyilatkozatot, ha annak tárgya
a) az adós vagyonából történő ingyenes elidegenítés vagy a vagyont terhelő ingyenes kötelezettségvállalás, vagy
b) a szolgáltatások feltűnő aránytalanságát tartalmazó visszterhes jogügylet, vagy
c) a hitelezők kijátszására irányuló, az adós vagyonát csökkentő más jogügylet.
(2) A kereset benyújtásáról a csődgondnok a hitelezői választmányt tájékoztatja.
(3) Az (1) bekezdésben írt határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
51. §
(1) A csődgondnok jogosult az adós által kötött szerződéseket – a (2) bekezdésben felsoroltak kivételével – azonnali hatállyal felmondani, ha pedig a felek egyike sem teljesített szolgáltatást, a szerződéstől elállni. A másik fél az ennek folytán keletkezett követelését a csődgondnokhoz intézett bejelentéssel a csődeljárás keretében érvényesítheti.
(2) Nincs helye azonnali hatályú felmondásnak (elállásnak) a következő szerződések tekintetében:
a) természetes személy lakásbérleti szerződése, ide nem értve a szolgálati lakásra vonatkozó szerződést,
b) az iskolával vagy a tanulóval a gyakorlati képzés szervezésére kötött szerződés,
c) a nem gazdasági tevékenységgel kapcsolatos kölcsönszerződés,
d) szövetkezeti tagnak vállalkozás jellegű jogviszonyával összefüggő szerződése,
e) kollektív szerződés.
(3) A munkaszerződés felmondására a rendes felmondás szabályait kell alkalmazni.
52. §
A csődgondnok gyakorolja a munkáltatói jogokat, és teljesíti az ezzel kapcsolatos kötelezettségeket; a munkabérek emeléséhez azonban meg kell szereznie a hitelezői választmány egyetértését.
53. §
A csődgondnok az adós követeléseit behajtja, és vagyonát értékesíti. Az eljárás tartama alatt köteles gondoskodni az adós vagyonának megóvásáról.
54. §
(1) A csődgondnok a vagyont nyilvános pályázat vagy árverés útján értékesíti. Az értékesítés más módja akkor alkalmazható, ha
a) a hitelezői választmány ahhoz hozzájárul, vagy
b) a várható bevételek nem fedezik a pályázat vagy árverés útján történő értékesítés előrelátható költségeit.
(2) A vagyon értékesítése során nem szerezhet tulajdonjogot vagy más, vagyoni értékű jogot a csődgondnok, annak tulajdonosa és vezető tisztségviselője, valamint ezek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont).
(3) A nyilvános értékesítés során az adóssal szemben beszámításnak nincs helye.
55. §
(1) A csődgondnok a nyilvános pályázati felhívást a Cégközlönyben teszi közzé, a pályázatok benyújtására megállapított kezdő időpontot legalább tizenöt nappal megelőzően. A közleménynek tartalmaznia kell:
a) az értékesítésre kerülő vagyon megjelölését,
b) az értékesítés feltételeit,
c) a részletes pályázati feltételeket tartalmazó irat átvételének és a felvilágosítások adásának módját,
d) a pályázatok benyújtásának formáját, időpontját, az átvétel és az elbírálás módját.
(2) A pályázatokat közjegyző jelenlétében kell felbontani, aki az eljárásról jegyzőkönyvet készít.
(3) A csődgondnok a pályázat eredményét jegyzőkönyvbe foglalja, és azt – a közjegyzői jegyzőkönyvvel együtt – megküldi a hitelezői választmánynak.
56. §
(1) Ha több megfelelő, megközelítően azonos értékű pályázat érkezett, a csődgondnok köteles az ilyen pályázók között nyilvános ártárgyalást tartani, amelynek feltételeit az érdekeltekkel az ártárgyalás megkezdése előtt köteles közölni.
(2) Megfelelő pályázat hiányában a csődgondnok a pályázatot eredménytelennek nyilvánítja, és új pályázatot írhat ki.
57. §
(1) Az árverést a csődgondnok árverési hirdetménnyel tűzi ki. A hirdetményben fel kell tüntetni:
a) az adós nevét és székhelyét,
b) az árverés helyét és idejét,
c) az árverésre kerülő vagyontárgyakat és becsértéküket,
d) ingóság árverése esetén azt, hogy az ingóságot az árverés előtt hol és mikor lehet megtekinteni.
(2) Ingatlan árverése esetén a hirdetményben – az (1) bekezdés a) –c) pontjában felsoroltakon felül – fel kell tüntetni:
a) az ingatlan-nyilvántartási adatokat,
b) az ingatlan tartozékait, épület esetében a jellemző sajátosságokat, továbbá azt, hogy az ingatlan azonnal birtokba vehető-e vagy sem,
c) az árverési előleg összegét.
(3) Az árverési hirdetményt az árverés időpontját legalább tizenöt nappal megelőzően a Cégközlönyben kell közzétenni.
58. §
(1) Ingóság árverezése esetén a legtöbbet ajánló köteles a vételárat azonnal kifizetni, kivéve, ha a vételár meghaladja az egy millió forintot. Ez utóbbi esetben a csődgondnok a fizetésre határidőt állapít meg, amely nem haladhatja meg a hatvan napot.
(2) Ha a vevő a legfeljebb egymillió forintos vételárat azonnal nem fizeti ki, az ingóságot tovább kell árverezni. A fizetést elmulasztó vevő nem vehet részt az ingóság további vagy újabb árverezésében.
59. §
(1) Ingatlanra az árverezhet, aki az ingatlan becsértékének 5%-át legkésőbb az árverés megkezdéséig a csődgondnoknál előlegként letétbe helyezi.
(2) A vevő köteles az ingatlan teljes vételárát az árverési hirdetményben közzétett feltételek szerint az adós számlájára befizetni. Ha ezt elmulasztja, előlegét elveszti.
(3) Ingatlannak árverésen történt értékesítése – ha e törvény másként nem rendelkezik – nem érinti harmadik személyeknek az ingatlanon fennálló jogait.
60. §
Ha a felajánlott vételár nem éri el a becsértéket, a csődgondnok a vételárat legfeljebb a becsérték feléig leszállíthatja.
61. §
Az árverést közjegyző jelenlétében kell lefolytatni. A közjegyző az árverésről jegyzőkönyvet készít, amelyről az árverési vevőknek másolatot ad.
62. §
A csődgondnok a követelések kielégítése során a következő, 63–66. §-okban foglaltak szerint jár el.
63. §
Az adós munkavállalóinak munkabér- és hasonló követeléseiről, továbbá az azokkal kapcsolatos költségkövetelésekről a csődgondnok jegyzéket készít, és azt – további intézkedés céljából – megküldi a Fizetésképtelenségi Járulék Alapnak (13. §).
64. §
(1) A külön kielégítésre jogosult hitelező [4. § (1) bek. c) pont] követelését a lekötött vagyonból, illetőleg az óvadékból kell kielégíteni.
(2) A zálogjogokkal biztosított követelések kiegyenlítése abban a sorrendben történik, amilyen sorrendben a zálogjogok keletkeztek.
(3) Ha a zálogjoggal terhelt vagyon (vagyontárgy) vagy az óvadék a jogosult követelésének kielégítésére nem elegendő, a különbözetet a jogosult a csődtömeg terhére érvényesítheti.
(4) Az (1) -(2) bekezdésben szabályozott külön kielégítési jog érvényesítése után fennmaradó vagyont a csődtömeghez kell csatolni.
65. §
(1) A csődtömeget terhelő követeléseket a következő sorrendben kell kielégíteni:
a) a csődeljárás költségei,
b) tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, mezőgazdasági szövetkezet által tagja részére a háztáji föld vagy termény helyett adott és a jogosult élete végéig járó pénzbeli juttatás iránti követelés,
c) a kis- és mikrovállalkozásoknak minősülő hitelezők követelései, a csődeljárás elrendelése időpontjáig számított kamatokkal,
d) magánszemélynek nem gazdasági tevékenységből eredő, a b) pont alá nem tartozó követelése,
e) társadalombiztosítási tartozások, az adók és az adók módjára behajtandó köztartozások, visszafizetendő állami támogatások, víz- és csatornadíjak; mindezek késedelmi kamat, pótlék és bírság nélkül,
f) egyéb követelések,
g) késedelmi kamatok, pótlékok és bírságok.
(2) A csődeljárás költségei közé tartoznak a követelések nyilvántartásba vételének költségei, az adós gazdasági tevékenysége befejezésének költségei, ideértve az ezzel kapcsolatos számlavezetés költségeit is, a vagyon értékesítésével kapcsolatos költségek, a bírósági eljárás adóst terhelő költségei, a hitelezői választmány működésével kapcsolatos költségek, az iratelhelyezés költségei és a csődgondnok díja.
(3) Tömegtartozásnak minősül és esedékessége időpontjában kell kielégíteni:
a) az ideiglenes csődgondnok és a csődgondnok érvényes jognyilatkozataiból eredő követeléseket,
b) az adósnak olyan szerződéseiből eredő követelések, amelyekben az ideiglenes csődgondnok vagy a csődgondnok a szerződés teljesítését követeli,
c) olyan szerződésből eredő követelések, amelyek teljesítésére a csődeljárás kezdő időpontja után kerül sor,
d) a csődtömeg jogalap nélküli gazdagodásából eredő követelések,
e) az ideiglenes csődgondnok igazolt költségei,
f) az ideiglenes hitelezői választmány működésével kapcsolatos követelések.
66. §
(1) Ha a csődtömeg a 65. § (1) bekezdésében felsorolt követelések kielégítésére nem elegendő, a követeléseket a következő sorrendben és módon kell kielégíteni:
a) az eljárás költségei,
b) a 65. § (1) bekezdésében felsorolt többi követelés, azzal az eltéréssel, hogy az egyes csoportokon belül a hitelezőket követeléseik arányában kell kielégíteni.
(2) Ha a csődtömeg az eljárás költségeit sem fedezi, az e csoportba tartozó hitelezőket is – a csődgondnok kivételével – követeléseik arányában kell kielégíteni.
67. §
A csődgondnok köteles rendszeresen tájékoztatást adni az adós és a hitelezői választmány részére az adós gazdasági helyzetéről és az eljárás folyamatáról; ha ezt elmulasztja, kifogásnak van helye.
68. §
(1) Ha a csődgondnok jogszabályt sértett, vagy mulasztást követett el, az érdekelt a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül a bíróságnál kifogással élhet. A bíróság a kifogás tárgyában soron kívül végzéssel határoz.
(2) Ha a bíróság a kifogásnak helyt ad, a csődgondnok kifogásolt intézkedését megsemmisíti, és az eredeti állapotot helyreállítja, vagy a csődgondnok részére új intézkedés vagy megfelelő intézkedés megtételét írja elő, vagy a 47. §-ban foglaltak szerint jár el. Ellenkező esetben a bíróság a kifogást elutasítja.
(3) A kifogásnak helyt adó végzés ellen csak a csődgondnok, a kifogást elutasító végzés ellen pedig csak a kifogásoló nyolc napon belül fellebbezést nyújthat be. A másodfokon eljáró bíróság a fellebbezésről tizenöt napon belül határoz.
Egyezség a csődeljárásban
69. §
(1) Azok a hitelezők – a (2) bekezdés szerinti kivételekkel –, akik követelésüket a csődgondnoknak bejelentették, a követelések bejelentésére előírt határidő elteltével az adóssal egyezséget köthetnek. Az erre irányuló javaslatot az köteles kidolgozni, aki az egyezségkötést kezdeményezi.
(2) Nem vonható be az egyezség megkötésébe az, akinek költségkövetelése vagy megélhetést biztosító követelése van.
70. §
(1) A felek az egyezségben megállapodhatnak a tartozások kiegyenlítésének sorrendjében, arányában, módjában és határidejében; ennek során eltérhetnek a 65-66. §-ban foglaltaktól.
(2) Az egyezség csak a csődtömegből való kielégítésre vonatkozhat, a külön kielégítésre jogosult hitelezők helyzetét nem érintheti.
(3) Az egyezség akkor érvényes, ha azzal a csődgondnok és a hitelezői választmány egyetért.
71. §
Ha a hitelezőknek legalább a fele minden kielégítési csoportban (65. § (1) bek.) egyetért az egyezséggel, és követelésük az összes követelés összegének kétharmad részét kiteszi, az egyezség érvénye valamennyi hitelezőre kiterjed.
Az eljárás befejezése
72. §
A csődgondnok az eljárás befejezéséhez zárómérleget, bevétel-költségkimutatást, vagyonfelosztási javaslatot, záró adóbevallást és zárójelentést készít, és mindezeket – ha egyezség jött létre, azt is – megküldi a bíróságnak és az adóhatóságnak.
73. §
A zárómérlegben fel kell tüntetni:
a) a pénzeszközöket,
b) a nem értékesíthető vagyontárgyakat, piaci értéken,
c) a be nem hajtható követeléseket,
d) a ki nem egyenlíthető tartozásokat, könyv szerinti értéken,
e) a felosztható vagyont.
74. §
A bevételek és költségek alakulásáról szóló kimutatásban fel kell tüntetni:
a) az értékesített vagyontárgyakért befolyt ellenértéket és a nyilvántartási értéket,
b) a behajtott követelések összegét,
c) az adós gazdasági tevékenységének folytatásával (48. § (2) bek.) kapcsolatos árbevételt és költségeket,
d) a csődeljárás kiegyenlített költségeit.
75. §
(1) A csődgondnok
a) az adós történeti értékű iratait az illetékes levéltárnak,
b) a nyugdíjbiztosítási iratokat az illetékes nyugdíjbiztosítási önkormányzat igazgatási szervének
adja át.
(2) Az irattári anyag fennmaradó részének jogszabályban meghatározott ideig tartó őrzéséről és selejtezéséről a csődgondnok gondoskodik.
76. §
(1) A bíróság a zárómérleget, a bevétel-költségkimutatást, a vagyonfelosztási javaslatot és a zárójelentést az ezek megérkezésétől számított nyolc napon belül megküldi a hitelezői választmánynak.
(2) A választmány az (1) bekezdésben felsorolt iratok kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az iratok tartalmával kapcsolatban kifogással élhet a bíróságnál; ez a határidő jogvesztő.
(3) A bíróság a kifogás tárgyában soron kívül tárgyalást tart, amelyre megidézi a hitelezői választmány képviselőjét és a csődgondnokot. A bíróság a kifogásról végzéssel határoz; a végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye.
77. §
(1) A kifogások benyújtására előírt határidő elteltétől számított harminc napon belül a bíróság végzéssel
a) jóváhagyja a zárómérleget, a bevétel-költségkimutatást, a zárójelentést és az esetleges egyezséget, feltéve, hogy ezek a jogszabályoknak megfelelnek;
b) meghatározza a követelések csődtömegből való kielégítésének arányát és az egyes hitelezőknek jutó összegeket;
c) elrendeli a megmaradt vagyon felosztását az erre vonatkozó javaslat szerint;
d) megállapítja a csődgondnok díját, és elrendeli a díj kifizetését, figyelembe véve a felvett előlegeket, végül
e) a csődeljárást befejezettnek, az adóst pedig megszűntnek nyilvánítja.
(2) Az eljárást befejező végzés ellen nyolc napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet a másodfokon eljáró bíróság harminc napon belül elbírál.
(3) Az eljárást befejező végzés jogerőre emelkedését követően az elsőfokon eljárt bíróság végzéssel haladéktalanul elrendeli az eljárást befejező végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét, és egyidejűleg intézkedik a cég törlése iránt.
(4) A megmaradt vagyon felosztásával bekövetkezett vagyonszerzés mentes az illeték és az általános forgalmi adó alól.
78. §
A csődgondnok díja az értékesített vagyontárgyak árbevétele és a befolyt követelések együttes összegének 5%-a, de legalább kétszázezer forint, továbbá az adós csődeljárás alatti gazdasági tevékenységéből származó árbevétel 2%-a. Ezzel azonos mértékű díj illeti meg a csődgondnokot egyezség kötése esetén is.
79. §
(1) Ha a ténylegesen kifizethető csődgondnoki díj – általános forgalmi adó nélkül számítva – meghaladja a négy, illetőleg az egy százalékot, az e mértékeken felüli összeget a bíróság a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala által vezetett számlára utalja.
(2) Ha a ténylegesen kifizethető díj összege nem éri el a négy, illetőleg az egy százalékot vagy a kétszázezer forintot, a bíróság az említett számláról történő kiutalással a díjat az előírt mértékre (összegre) kiegészíti.
(3) A csődgondnoki díj kiegészítésével, továbbá a díj után járó általános forgalmi adó megfizetésével kapcsolatos részletszabályokat a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.
IV. FEJEZET
Vegyes és záró rendelkezések
Lemondás egyes követelésekről
80. §
A követelés behajtására jogosult szervezet a csődeljárás során lemondhat az olyan követelésről, amely a központi költségvetést, az elkülönített állami pénzalapokat, a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alapot vagy a helyi önkormányzatot illeti meg.
E törvény és az uniós szabályozás kapcsolata
81. §
E törvény összhangban áll az Európai Unió Tanácsa által 2000. május 29-én a csődeljárásról kibocsátott 1346/2000. számú rendelettel.
A törvény címének hivatalos rövidítése
82. §
E törvény címének hivatalos rövidítése: „Fkt.”
Hatálybalépés
83. §
Ez a törvény a ....évi január hó 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépése után indult eljárásokban kell alkalmazni.
Hatályukat vesztő és módosuló
jogszabályok
84. §
Később kerül összeállításra.
Felhatalmazások
85. §
Felhatalmazást kap
a) a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a Fizetésképtelenségi Járulék Alap működését, és – a 63. § végrehajtásaként – a kifizetések rendjét;
b) a pénzügyminiszter, hogy rendeletben állapítsa meg a csődgondnoki díj kiegészítésével, továbbá a díj után járó általános forgalmi adó megfizetésével kapcsolatos részletszabályokat.