Begegnungen
Schriftenreihe des Europa Institutes Budapest, Band 24:119–127.
SZÁSZ ERZSÉBET
Görögország állami és nemzeti szimbólumai
Hivatalos név: Görög Köztársaság, Elinikí Dimokratía
Terület: 131 957 km2
Lakosság: 10 645 343 fő (2002)
Főváros: Athén
Államforma: parlamentáris köztársaság
Közigazgatás: 10 régió, 51 prefektúra (nomosz) + 1 szerzetes-köztársaság (Áthosz, Ajíon Órosz)
Nyelv: görög
Görögország területén már a bronzkortól (Kr. e. III–I. évezred) a hellének (akhájok) egész Európa fejlődését meghatározó kultúrákat alakítottak ki (pl. mükénéi kultúra). Kr. e. 1600 körül megkezdődött a dór bevándorlás, amely a Kr. e. 6. század közepéig meghatározta a változásokat. A görög gyarmatosítás a birodalom határait a Földközi-tenger teljes partvidékére kiterjesztette. A kiemelkedő városállamok (Spárta és Athén) a perzsa háborúkat (Kr. e. 492–449) győzelemmel fejezték be, de az egymással rivalizáló két város, illetve szövetségeseik hatalmi viszálykodása újabb háborúhoz vezetett (peloponnészoszi háború, Kr. e. 431–404). Ez a városállamok bukását idézte elő. Előbb a makedón király uralma következett (Kr. e. 338), majd Nagy Sándor halála után (Kr. e. 323) új korszak kezdődött: a hellenizmus. Görögország nyugati része az egyiptomi és a makedónai dinasztiák közötti harc során Róma befolyási övezetébe került, és az Kr. e. 146-ban meghódította a területet. Görögország római provinciaként is „kulturális nagyhatalom” maradt. A Római Birodalom kettéválása után a 15. századig Görögország a Bizánci Császárság része volt, majd a Balkánon előrenyomuló török hódítás áldozatául esett, és az Oszmán Birodalom uralma alá került. Négy évszázados hódoltság után a görög nemzeti mozgalom (1821-ben Alexandrosz Ipszilantisz herceg indított támadást a törökök ellen) kilenc év alatt (1821–30) kivívta az ország függetlenségét, amelyet a nagyhatalmak 1830-ban elismertek. A koronát Otto von Wittelsbach bajor hercegnek ajánlották fel (I. Ottó).
A 19–20. században megindult a területi gyarapodás: Thesszália, Kréta, Makedónia, Theszaloníki, Halkidikí, Dél-Epírosz került Görögországhoz. Az első világháborúban 1917-től a központi hatalmak oldalán harcoltak, így jelentős területeket nyertek Bulgária és Törökország rovására. A második világháborús német és olasz invázió felélesztette a görög nemzeti ellenállást. A világégés után véres polgárháború következett (1946–50), és a belső viszályok, a ciprusi válság súlyosbodása után a király (II. Konsztantínosz) külföldre menekült (1967. december). Az „ezredesek rendszere” után, 1974-ban kikiáltották a köztársaságot.
Az ország jelenlegi szervezeti és működési kereteit biztosító alkotmánya 1975. június 11-én lépett hatályba. Görögország 1981 óta tagja az Európai Közösség(ek)nek.
CÍMER
A görög állami címer hasonló a 19–20. században használt szárazföldi zászlóhoz. 1975. június 7-én fogadták el hivatalosan. Kék pajzson fehér (görög) kereszt látható, a pajzsot zöld babérkoszorú (cartouche) veszi körül.
1935 és 1974 között, a királyság idején a címerpajzs fölött korona volt, és kétoldalt két férfialak. A pajzs alatt a következő jelmondat volt olvasható: „Az én erőm a nép szeretete”.
1975 óta a címernek megfelelő az elnöki zászló, a címerpajzs kék színű alapon látható.
ZÁSZLÓ
A görög nemzeti zászló a törökök ellen vívott szabadságharc (1821–30) időszakára vezethető vissza. Korábban a szigetek és a szárazföldi területek különféle zászlókat használtak (keresztet, szentek képeit, a szabadságharc jelmondatát); Szpéceszen például vörös kereszt volt, Idrán vörös háttéren fehér kereszt és búzavirág.
Görögországnak 1832-től 1970-ig két nemzeti zászlója volt. Az egyik 1822-ben, az epidauroszi nemzetgyűlésen kialakított kék színű zászló fehér kereszttel (amely a mostani zászló felsőszögében található). Ezt 1832-ben hivatalosan is elfogadták, és mint alternatív nemzeti zászlót használták, de kizárólag a szárazföldön. A kereszt a kereszténységet jelképezte, mert a török uralom alatt az ortodox egyház segítségével élt tovább a görög nyelv és a kultúra. A görög diktatúra bukása után, 1975 júniusától 1978 decemberéig ez a szárazföldi zászló volt a kizárólagos nemzeti zászló.
A másikat eleinte tengeri, kereskedelmi zászlóként használták, kék mezőben 4 fehér (ezüst) pólyát azaz kilenc vízszintes sávot (tehát öt kék és négy fehér rész váltja egymást) tartalmaz. A kilences osztásra eltérő magyarázatok léteznek: a „Szabadság vagy halál!” (Elefthería i Thánatosz!) szótagszáma, a szabadságharc kilenc éve, sőt az Akhilleusz pajzsán található sávok száma is lehet. A kék szín a tenger, a felhőtlen ég, a fehér a tisztaság, függetlenség allegóriáját jelenti. Ezek mellett a görög királyoknak is saját zászlójuk volt, azok használatát 1970-ben megszüntették.
Az említett két nemzeti zászlót 1970. augusztus 18-án egyesítették: a kilenc vízszintes sávos, kék-fehér zászló felsőszögébe került a kék alapon látható fehér kereszt. 1978. december 22. óta ez a szárazföldi és tengeri, állami, polgári és hadi zászló. A jelenlegi aránya 2:3, de 1970 és 1978 között már az egyesített zászlót használták 7:12 arány szerint.
Külön zászlója van az 1926. szeptember 10-én teljes körű önkormányzatot nyert Áthoszi Szerzetesi Köztársaságnak: sárga (arany) mezőben kétfejű fekete sas, a feje fölött a bizánci császári koronával. A sas a karmai közt országalmát, illetve aranyszínű kardot tart. A zászló oldalainak aránya 15:19.
HIMNUSZ
A görög himnusz – több európai nemzethez hasonlóan – a nemzeti ébredés korszakában, a 19. század első felében keletkezett. Írója Dionísziosz Szolomósz (1798–1857). A Himnusz a Szabadsághoz című mű 158 négysoros versszakból áll, és a szerző – a hagyomány szerint – akkor írta, amikor az 1821. március 25-én zászlót bontott görög szabadságharc során, 1823 májusában Meszolóngi ágyúzását hallgatta. A költemény gyorsan terjedt a görög diaszpóra és a nyugat-európai filhellének körében, lefordították olaszra, franciára, angolra és hollandra is, ami viszont visszatetszést szült a Jón-szigetek fölött 1815–63-ig védnökséget gyakorló britek körében és a forradalomtól tartó osztrák Metternichnél is.
A görög szabadságharc eredményes volt, 1830-ban a nagyhatalmak elismerték a független Görögországot, s egy rövid köztársasági periódus után, 1832-ben a bajor származású Wittelsbach Ottó foglalta el a trónt. A szabadságharc végén, egy év alatt, 1829-ben zenésítette meg Nikólaosz Halikiópulosz Mándzarosz (1795–1872) Szolomósz költeményét: kantáta formában, négyszólamú kórusra és zongorára. A költemény első 24 sora lett a himnusz. (Mándzarosz további két változatot készített: 1844-ben Ottó királynak ajánlotta, 1861-ben pedig katonai induló formájában dolgozta fel, s utóbbit 1864-ben játszották el, amikor az új király, a dán származású Glücksburg György Korfura érkezett. 1865 óta az 1829-ben megzenésített változat a hivatalosan elfogadott görög himnusz, amelynek első nyolc sorát éneklik.
A görög himnuszt választotta nemzeti indulójának az 1960-ban függetlenné vált Ciprusi Köztársaság is.
A himnusz szövege:
Magyar fordításban:
Rád ismertem! Kardod éle
Büszkén jobbra-balra sújt.
Rád ismertem! Szemed fénye
Minden földet lángra gyújt!
Ős hellének szent porából
Újra fölszárnyal neved,
És mint egykor, úgy világol...
Szent Szabadság, üdv neked!
Gáldi László fordítása
KITÜNTETÉSEK
A görög kitüntetési rendszer legfontosabb, tradicionális eleme, a Megváltó Rend, a nemzeti függetlenség elnyerését közvetlenül követő időpontban, 1829-ben jött létre. Más görög rendeket a 20. században alapítottak. Így a különféle rendszerekben (csekély módosításokkal) adományozott Főnix Rendet 1926-ban alapították. A legújabb görög rendet, a Becsületrendet, 1975-ben hozták létre.
MEGVáLTó REND (VASILIKON Tagma TU SOTIROS): A Hellének Negyedik Nemzetgyűlése alapította 1829. július 29-én a nemzeti függetlenségi harcban kitűnt személyek elismerésére. Tényleges adományozására azonban csak a Görög Királyság létrehozását követően, 1833-tól kezdődően került sor. Ekkor az első modern görög király, I. (Wittelsbach) Ottó megújította. Ez a rend tekinthető az első olyan elismerésnek, amely egy, a 19. század során függetlenné vált, s önálló kitüntetési rendszert is létrehozó államé. A Megváltó Rendet – bizonyos részletek megváltoztatásával – azóta gyakorlatilag minden görög rendszer adományozta.
Jelenlegi változatát az 1984. október 25-i elnöki dekrétum szabályozza. Általános érdemrend. Elsősorban görögöknek adományozzák. Különleges érdemek elismeréseként azonban külföldiek is megkaphatják. I–V. osztálya van.
Rendjel: Az egyes osztályoknak megfelelően eltérő méretű. Az V. osztály jelvényének fémrészei ezüstszínűek. A rend jelvénye arany, zöld zománcozású, áttört babér- és tölgykoszorúról függ le.
Az előoldalon aranyszegélyű, fehér máltai kereszt, a keresztszárak között arany, illetve zöld zománcozású tölgyfa-, illetve babérággal. Arany középmedalionban Krisztus szembenéző, színes zománcozású képe, glóriával. Aranyszegélyű, kék körgyűrűben, aranybetűkkel görög felirat: „E DEXIA SO KHEIR KYRIE, DEDOXASTAI EN ISKY”. A hátoldalon, középmedalionban, fehér zománcozású görög kereszt. Aranyszegélyű, kék körgyűrűben, aranybetűkkel görög felirat: „E EN ARGEI DETHNIKE TON ELLENIKON SYNEDEYSIS – 1829”.
Rendi csillag: A nagykereszthez, illetve a nagytiszti kereszthez azonos rendi csillagok tartoznak. Azonban a nagytiszti kereszthez való csillagot (sajátosan) jobb oldalon kell viselni. Nyolcágú, ezüst rendi csillag, megismétlődik a rendjel középmedalionja. A körgyűrű pontsoros szegélyezésű.
A szalag színe kék.
FőNIX REND (VASILIKON TAGMA TU PHINIKOS): 1926. május 13-án alapították. A Főnix Rendet – bizonyos részletek megváltoztatásával – azóta gyakorlatilag minden görög rendszer adományozta. Jelenlegi változatát a 485/1984. sz. elnöki dekrétum szabályozza. Általános érdemrend, katonai és polgári tagozatból áll. Hazaiak és külföldiek egyaránt elnyerhetik. Adományozható pl. gazdasági, ipari, kereskedelmi, hajózási, de tudományos, művészeti, politikai közéleti érdemek elismerésére is. I–V. osztálya van.
Rendjel: Az egyes osztályoknak megfelelően eltérő méretű. Az V. osztály jelvényének fémrészei ezüstszínűek. Az előoldalon aranyszegélyű, kigömbölyödő végű, fehér zománcozású kereszt. A felső keresztszár közepén ötágú aranycsillaggal. A kereszt közepén (rátét) kiterjesztett szárnyú arany főnixmadárral. A hátoldalon kör alakú arany középmedalion, közepén a Görög Köztársaság államcímere, „ELINIKÍ DIMOKRATÍA” felirattal. A katonai tagozat jelvényei „kardokkal” kerülnek adományozásra. A keresztszárak között elhelyezett aranykardoknál a markolat lent van, a kardok pengéjének a hegye pedig felül.
Rendi csillag: A nagykereszthez, illetve a nagyparancsnoki kereszthez azonos csillagok tartoznak. Az utóbbi csillagot azonban a jobb oldalon kell viselni. Nyolcágú, sima sugaras ezüst rendi csillag, közepére ráhelyezett, kiterjesztett szárnyú, arany főnixmadárral.
A katonai tagozat jelvényei „kardokkal” kerülnek adományozásra. Ráhelyezett aranykardok, e kardoknál a markolat lent van, a kardok hegye pedig felül.
A szalag színe sárga, szélein keskeny fekete sávval.
BECSüLETREND (TIMIS): 1975. augusztus 18-án alapították. Jelenlegi változatát a 485/1984. sz. elnöki dekrétum határozta meg. Általános érdemrend. Különféle érdemek elismerésére (pl. közigazgatási, tudományos, művészeti, irodalmi, de az ipar, kereskedelem, hajózás terén elért eredmények is). Külföldieknek is adományozható. „Kardokkal” is kiadásra kerülhet. I–V. osztálya van.
Rendjel: Az egyes osztályoknak megfelelően eltérő méretű. A rend jelvényei áttört koszorúról függnek le. Az előoldalon szélesebb, aranyszegélyű, kék György-kereszt. Nagyméretű, kék középmedalionban, Pallas Athéné jobbra néző aranyképe. Széles, rovátkolt körgyűrűvel. A hátoldalon nagyméretű kék középmedalion. Aranyszegélyű fehér körgyűrűben aranybetűkkel felirat: „O AGAOZ MONOZ TIMNTEOZ”. A „kardokkal” történő adományozáskor a keresztszárak között aranykardokat helyeznek el. E kardoknál a markolat lent van, a kard pengéjének hegye pedig fent.
Rendi csillag: A nagykereszthez, illetve a nagyparancsnoki kereszthez azonos csillagok tartoznak. Az utóbbi csillagot azonban a jobb oldalon kell viselni. Nyolcágú, sima sugaras ezüst rendi csillag. Közepén a rendjel középmedalionjával. A „kardokkal” történő adományozás megegyezik a rendjelnél leírtakkal.
A szalag kék, szélein sárga sávokkal, kék szegéllyel.
JóTéKONYSáGI ÉRDEMREND (VASILIKON TAGMA TIS EVPIIAS): 1948. május 5-én alapította II. György görög király. Jelenlegi változatát a 485/1984. sz. elnöki dekrétum szabályozza. Női érdemrend. A haza körül teljesített érdemekért, jótékonysági cselekedetek elismeréseként, az irodalom és a művészet terén elért eredményekért adományozzák. Hazaiak és külföldiek egyaránt elnyerhetik. I–V. osztálya van.
Rendjel: Az egyes osztályoknak megfelelően eltérő méretű. Az V. osztály fémrészei ezüstszínűek. Az előoldalon aranyszegélyű, stilizált, kék heraldikai rózsa. Kék középmedalionban Szűz Mária a kis Jézussal (színes zománcozású) szembenéző képe. Aranyszegélyű, fehér körgyűrűben aranybetűkkel felirat: „ETOIIA”. A hátoldalon középen görög államcímer „ELENIKÍ DIMOKRATÍA” görög körirattal.
Rendi csillag: A nagykereszthez, illetve a nagyparancsnoki kereszthez azonos csillagok tartoznak. Az utóbbi csillagot azonban a jobb oldalon viselik. Nyolcágú, sima sugaras ezüst rendi csillag, közepére ráhelyezett rendjelvény, középmedalion.
A szalag színe sárga, szélein kék sávokkal.
ÜNNEPEK
Nemzeti ünnepek
A GöRöG SZABADSáGHARC üNNEPE: 1821. március 25-én (az akkor használatos, Julián-naptár szerint április 6-án) tört ki a görög szabadságharc, amely 1830-ra a Török Birodalomtól független Görögország létrejöttéhez vezetett. 1833-ban hivatalosan is elrendelték megünneplését. Ugyanezen a napon egyházi ünnepet is ülnek: az Angyali Üdvözlet tiszteletére.
A „NEM” NAPJA: A második világháború során, 1940-ben Mussolini ultimátumot intézett a görög kormányhoz: adjanak át olyan stratégiai fontosságú területeket, amelyek Olaszország számára szükségesek az angolok elleni hadműveletekhez. A görögök 1940. október 28-án elutasították az olasz ultimátumot, ezt a nemzeti emlékezet a „Nem napjaként” (OHI) tartja számon. A görög általános mozgósítás eredményeként az olasz előrenyomulást sikeresen állították meg, sőt ellentámadást kezdtek Albánia területén. Az olasz kudarc hatására dolgozta ki Hitler a Marita-tervet, majd 1941 áprilisában Magyarországon és Jugoszlávián keresztül a németek megtámadták Görögországot. Október 28-án az elutasítás napjára emlékeznek a görögök.
A SZABAD VáLASZTáSOK NAPJA: Az 1967 és 1974 között uralmon lévő ezredesek diktatúrája után, 1974. november 17-én tartották meg a szabad választásokat. Erre a történelmi eseményre emlékezve november 17-e állami ünnep.
Egyéb munkaszüneti napok
Január 1. – Újév.
Január 6. – Vízkereszt.
Ortodox húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepkör – „Zöld hétfő” (a farsang vége, a húshagyó kedd előtti nap), nagypéntek, húsvét (a húsvéti feltámadás a legnagyobb egyházi ünnep Görögországban), pünkösd, a Szentlélek eljövetele. A római katolikus és az ortodox húsvét csak ritkán esik egybe, mert a görögkeleti egyházban a tavaszi napéjegyenlőséget az ónaptár (a Julián-naptár) szerint számolják (március 21. helyett április 3.), és ehhez képest határozzák meg az első holdtölte utáni első vasárnapot. Azt is figyelembe veszik, hogy az apostoli 7. kánon szerint a zsidó és a keresztény húsvétot nem szabad együtt ünnepelni, függetlenül kell kezelni őket egymástól. Ha az első holdtölte nem következik be április 3-ig, akkor a római katolikus és az ortodox húsvét egybeesik, kivéve ha erre a napra esne a zsidó húsvét is, mert az utóbbi esetben a görögkeleti húsvétot egy héttel elhalasztják. Ha viszont április 3. előtt van az első tavaszi holdtölte, akkor öthetes különbség lesz a katolikus és az ortodox húsvét időpontja között.
Május 1. – Állami ünnep, a munka ünnepe.
Augusztus 15. – Nagyboldogasszony.
December 25–26. – Karácsony.
Ezeken kívül számos egyházi és nem egyházi ünnepet tartanak: a szigeteknek, az egyes településeknek külön védőszentje van, akinek megünneplik születés- és névnapját (pl. Theszaloníkiben Szent Dömötör napját október 26-án). A független görög államhoz utólag csatlakozó területek az egyesítés (az enószisz) dátumát is ünnepnapként tartják számon (pl. a Jón-szigetek csatlakozásának emlékére 1864. május 21.).
NEMZETI EMLÉKHELYEK
AKROPOLISZ, ATHéN: Már a Kr. e. 6. századtól kőépítkezés folyt a területen. A Kr. e. 480-as perzsa pusztítás (szalamiszi görög győzelem) utáni, nagyszabású újjáépítési terv Periklész nevéhez fűződik (Kr. e. 5. század közepe). A hatalmas munka felügyelője és intézője Pheidiász volt. Az Akropoliszon (az athéni fellegvárban) több templom (pl. a Pallasz Athénének szentelt Parthenón), múzeum és színház található.
ALKOTMáNY TéR, ATHéN (PLATíA TU SZINDáGMATOSZ): A volt királyi palota (1935 óta a görög parlament épülete) erkélyéről hirdették ki 1843-ban az alkotmányt. A palota homlokzata előtt van az ismeretlen katona sírja, melyet állandó díszőrség véd. A haldokló görög harcost ábrázoló dombormű mellett Periklész beszédének egy részlete olvasható, amely a peloponnészoszi háború (Kr. e. 431–404) első évében elesett athéniak sírjánál hangzott el.
OLIMBIAKóSZ STADION, ATHéN: Itt zajlottak az első újkori olimpia versenyei 1896-ban. 2004-ben újra Athén nyerte el a 28. nyári olimpiai játékok rendezési jogát.
FEHéR TORONY, THESZALONíKI (LEFKóSZ PIRGóSZ): A Therméi-öböl partján látható a 15. században épült velencei erőd maradványa. A török időkben a janicsárok börtöneként szolgált, jelenleg bizánci korról szóló kiállítás van benne. A torony közelében található Nagy Sándor lovas szobra és a Régészeti Múzeum (II. Philipposz csontjaival és arany halotti ládájával, amelynek fedelén Makedónia jelképe, a tizenkét sugarú napkorong látható).
OLYMPIA: Ásatási terület. A Peloponnészoszi-félsziget északnyugati részén, Élisz tartományban rendeztek ünnepi játékokat Zeusz tiszteletére. Az első lejegyzett olimpiai játékok Kr. e. 776-ban zajlottak. Pheidiász alkotása, az ókori világ hét csodájának sorában számon tartott Zeusz-szobor is itt állt.
MARATHóN: Kr. e. 490-ben az athéni seregek Miltiádész vezetésével szárazföldi győzelmet arattak I. Dareiosz perzsa király seregei felett. A csata végén a győzelem hírét Athénba vivő harcos emlékét őrzi a világon a 42 kilométeres maratoni futás.
ÁTHOSZ (AJíON ÓROSZ, SZENT-hEGY) SZERZETESI KöZTáRSASáG: Görögország része, de 1926-ban teljes körű autonómiát kapott. 963-ban alapították a Bizánci Császárság védelme alatt. Férfikolostorok találhatók a területén, középkori technikai színvonal és béke honol. Csak férfiak látogathatják.
EGYÉB NEMZETI SZIMBÓLUM
OLIMPIAI LáNG: Az 1936-os berlini olimpiai játékok óta szokássá vált, hogy a változó olimpiai helyszínekre Olimpiából juttatják el a játékok nyitóünnepségére a lángot, az érintett országok kiemelkedő sportolóinak váltófutásával. Az olimpiai láng fogalma így szorosan összekapcsolódott Görögországgal.