Begegnungen
Schriftenreihe des Europa Institutes Budapest, Band 24:41–47.
SZÁSZ ERZSÉBET
Ciprus állami és nemzeti szimbólumai
Hivatalos név: Ciprusi Köztársaság, Kypriakí Dimokratía (görög), Kibris Cumhuriveti (török)
Terület: 5896 km2
Lakosság: 627 754 fő (2002)
Főváros: Nicosia
Államforma: elnöki köztársaság
Közigazgatás: 3 körzet
Nyelvek: görög, török, angol
Az ókorban föníciaiak és görögök népesítették be a szigetet. 1571-ben a törökök szállták meg. A Porta nemcsak engedélyezte a ciprusi görögkeleti egyház működését, de Nicosia érsekét – egyházfői méltóságán kívül – a görög népesség vezetőjének (etnarkhosz) ismerte el, s mivel őt tette felelőssé az adók behajtásáért az egész szigeten (a török lakosság körében is) jelentős hatalommal és tekintéllyel rendelkezett. Ciprust 1878-ban az angolok foglalták el, hivatalosan 1914-ben annektálták. A britek uralma alatt a sziget gazdasági élete fellendült, az érsek politikai jogait azonban megszüntették. Miután 1931-ben felkelés robbant ki, a brit kormány feloszlatta a ciprusi parlamentet. 1950-ben III. Makariosz érsek – az etnarkhoszok hagyományához kapcsolódva – átvette a ciprusi görögök politikai vezetését. Többéves tárgyalások után a sziget 1960. augusztus 16-án függetlenné vált. Első elnöke Makariosz érsek lett, akit 1974-ben a görög érzelmű Nemzeti Gárda katonai puccsal megfosztott a hatalmától. Válaszul a török haderő megszállta az ország északi részét a török kisebbség védelmére. A Török Ciprusi Szövetségi Államot 1975. február 13-án kiáltották ki, majd 1983. november 15-én vette fel mai nevét: Észak-ciprusi Török Köztársaság. Államként csak Törökország ismerte el. A két országot a fővárost is kettészelő demarkációs vonal (az úgynevezett Attila-vonal) választja el egymástól, amelyet az ENSZ erői felügyelnek. Az évek óta befagyott újraegyesítési tárgyalásokat épp Ciprus európai uniós felvétele keltette életre, az ország 2004 óta az EU tagállama.
CÍMER
A ciprusi címert 1960. augusztus 16-án fogadták el. Rézszínű (arany-) pajzson balra repülő galamb olajágat tart a csőrében. A galamb alatti 1960-as évszám a függetlenség elnyerésének évére utal. A pajzsot két oldalról zöld babérkoszorú övezi. A galamb Aphrodité jelképe, aki a görög mitológia szerint Cipruson született, az olajág a béke szimbóluma.
1984-ben az Észak-ciprusi Török Köztársaság saját használatára módosította a címert.
ZÁSZLÓ
Az évszázadok folyamán Ciprus szigete többször cserélt gazdát. 1878-ban a törökök és az angolok egyezménye értelmében az addig török fennhatóságú Ciprus a Brit Birodalom része lett, és az maradt egészen 1960-ig. A sziget egészének a brit uralom alatt brit típusú zászlója volt: kék alapon két, egymás felett elhelyezkedő vörös oroszlán. Az 1905-ben bevezetett oroszlános zászló a brit királyi jelképeket utánozta, Nagy-Britannia királyi címerében a mai napig benne vannak az oroszlánok. Ugyanakkor ez történelmi eseményre is utalt: 1190-ben, a harmadik keresztes hadjárat idején foglalta el Ciprus szigetét Oroszlánszívű Richárd angol és II. Fülöp Ágost francia király. Emellett mind a görög, mind a török népesség saját anyaországa zászlaját használta.
1960-ban Ciprus visszanyerte függetlenségét, és kikiáltották a Ciprusi Köztársaságot. A zászlóra több javaslat is született, ezek közül Makariosz érsek-elnök egy tanár tervét támogatta. Ezt a zászlót és a címert 1960. augusztus 16-án, a függetlenség kikiáltásának napján fogadták el. A zászló fehér alapon rézszínű (arany-) szigetet mutat, a sziget alatt összefonódó olajágakkal. A zászló aránya 3:5. Ezt használják a szárazföldön és a tengeren, nemzeti és polgári zászlóként. A fehér szín és az összefonódó olajágak a görög és a török lakosság közötti békét jelképezik. A rézszínt nem használják a heraldikában, ezért mostanában aranyra vagy sárgára festik a szigetet. A színválasztás oka, hogy Cipruson már az ókortól jelentős rézbányászat folyt, maga a réz szó is „ciprusi fémet” jelent latinul.
Az 1960. évi ciprusi alkotmány 4. cikkelye intézkedett a zászló kérdésében: a Ciprusi Köztársaság zászlaja színében és formájában semleges, azaz sem a görögök, sem a törökök hagyományaihoz nem kötődik. A köztársaság bármely hivatalos szerve vagy a törvények szerint legális csoportosulása jogosult az ünnepeken a Ciprusi Köztársaság zászlajával együtt a görög vagy a török nemzeti zászlót is kitűzni. Nem esik korlátozás alá sem a köztársasági ciprusi, sem a görög, sem a török zászló használata. Ugyanígy megünnepelhetők Cipruson a ciprusi, a görög és a török ünnepek is. A ciprusi állami zászlót önmagában csak nemzetközi rendezvényeken vonják fel, Cipruson a görög zászlóval együtt, Észak-Cipruson a török zászlóval együtt húzzák fel. 1984-ben a törökök Észak-Cipruson más jelképeket választottak maguknak.
HIMNUSZ
A ciprusi himnusz megegyezik a görög himnusszal. A ciprusiak ezzel is kifejezik a görög lakosság óhaját szigetük anyaországhoz csatolására.
A himnusz szövege:
Magyar fordításban:
Rád ismertem! Kardod éle
Büszkén jobbra-balra sújt.
Rád ismertem! Szemed fénye
Minden földet lángra gyújt!
Ős hellének szent porából
Újra fölszárnyal neved,
És mint egykor, úgy világol...
Szent Szabadság, üdv neked!
Gáldi László fordítása
Különös, hogy miközben a Ciprusi Köztársaság más jelképeiben kínosan ügyelt a semlegességre, hogy sem a görög, sem a török népcsoport hagyományaihoz ne kötődjön, eközben a himnusz a görög himnusz lett. Ennek az ellentmondásnak a feloldására az ENSZ ciprusi megbízottja nemzetközi pályázatot írt ki új ciprusi himnusz és zászló megalkotására. Az új jelképeknek ki kellene fejezniük a sziget egységét, a két népesség közötti megértést, toleranciát és együttműködést. A himnusznak ne legyen szövege, a zászlónak pedig elég egyszerűnek kell lennie ahhoz, hogy akár egy gyerek is lerajzolhassa. A pályázat eredményéről vagy sikertelenségéről még nincs információ.
KITÜNTETÉSEK
A Ciprusi Köztársaságban a következő állami kitüntetéseket adományozzák: Barnabás Apostol Érdemrend, Márkosz Vráhosz Becsületrend, G. Makariosz-rend, Zarándok Érdemrend, Munka Érdemrend, Eudokimosz Diokeszisz Érem.
EUDOKIMOSz DIOKESZISZ ÉREM (MEDAL EVDOKIMOSZA DIOKESZiSZA): Az 1950-es években alapított kitüntetés. A 19. század elején a törökök elleni felszabadító harcok hőséről nevezték el.
Érem: Kerek bronzérem, előoldalán Eudokimosz Diokeszisz szembenéző mellképe. Peremes körgyűrűben babérkoszorú. Hátoldalán „EVDOKIMOSZA DIOKESZISZA” görög felirattal.
Szalag: sárga, két fekete sávval.
ÜNNEPEK
Cipruson a görög állami, nemzeti és egyházi ünnepeket tartják meg, továbbá a függetlenség kikiáltásának dátumait.
Nemzeti ünnepek
A NEM NAPJA: Ciprus nemzeti ünnepe, október 28. A második világháborúban, 1940-ben Mussolini ultimátumot intézett a görög kormányhoz: adjanak át olyan stratégiai fontosságú területeket, amelyek Olaszország számára szükségesek az angolok elleni hadműveletekhez A görögök 1940. október 28-án elutasították az olasz ultimátumot, ezt a nemzeti emlékezet a „Nem napjaként” (OHI) tartja számon. A görög általános mozgósítás eredményeként az olasz előrenyomulást sikeresen állították meg, sőt ellentámadást kezdtek Albánia területén. Az olasz kudarc hatására dolgozta ki Hitler a Marita-tervet, majd 1941 áprilisában Magyarországon és Jugoszlávián keresztül a németek megtámadták Görögországot.
A görög szabadságharc ünnepe: Március 25-e. 1821. március 25-én (az akkor használatos, Julián-naptár szerint április 6-án) tört ki a görög szabadságharc, amely 1830-ra a Török Birodalomtól független Görögország kialakulásához vezetett (Ciprus ekkor még a Török Birodalom része maradt). Ugyanezen a napon egyházi ünnepet is ülnek: az angyali üdvözlet tiszteletére.
Egyéb munkaszüneti napok
Egyházi ünnepek: január 1. (újév), január 6. (vízkereszt).
Ortodox húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepkör: „Zöld hétfő” (a farsang vége, a húshagyó kedd előtti nap), nagypéntek, húsvét, pünkösd, a Szentlélek eljövetele. A római katolikus és az ortodox húsvét csak ritkán esik egybe, mert a görögkeleti egyházban a tavaszi napéjegyenlőséget az ónaptár (a Julián-naptár) szerint számolják (március 21. helyett április 3-ának), és ehhez képest határozzák meg az első holdtölte utáni első vasárnapot. Azt is figyelembe veszik, hogy az apostoli 7. kánon szerint a zsidó és a keresztény húsvétot nem szabad együtt ünnepelni, függetlenül kell kezelni őket egymástól. Ha az első holdtölte nem következik be április 3-ig, akkor a római katolikus és az ortodox húsvét egybeesik, kivéve, ha erre a napra esne a zsidó húsvét is, mert az utóbbi esetben a görögkeleti húsvétot egy héttel elhalasztják. Ha viszont április 3. előtt van az első tavaszi holdtölte, akkor öthetes különbség lesz a katolikus és az ortodox húsvét időpontja között.
Pünkösd napján ünneplik Cipruson az özönvíz (Katakliszmósz) végét és Noé megmenekülését.
Május 1. – Állami ünnep, a munka ünnepe.
Augusztus 15. – Nagyboldogasszony ünnepe.
Október 1. – Állami ünnep, 1960. október 1-jén kiáltották ki a Ciprusi Köztársaságot.
November 17. – Állami ünnep. Az 1967 és 1974 között uralmon lévő ezredesek diktatúrája után, 1974. november 17-én tartották meg a szabad választásokat.
December 25–26. – Karácsony.
NEMZETI EMLÉKHELYEK
HIROKITIá ásatási területe: A korai újkőkori település korát a Kr. e. VII. évezred elejéig vezetik vissza. A világ első városainak egyike talán 2000 lakost számlált.
NICOSIA (angol névváltozat, görögül LEFKóSZIA), SzENT JáNOS-KATEDRáLIS: A 17. századi templom (1662) a város hivatalos székesegyháza, itt szokták felszentelni Ciprus érsekét, aki a ceremónia közben a kétfejű bizánci sast ábrázoló, kerek kőlapon áll. A ciprusi egyház autokefál (független a konstantinápolyi patriarchától).
KURION ásatási területe: A szigetország leglátványosabb építészeti emléke. A Kr. e. 13. században már város volt. Jelentős színház, ókeresztény bazilika, keresztelőkápolna, kútház, szentélyek, lakóházak maradtak fenn a későbbi időszakokból.
HALA SULTAN TEKKE (UMM HARAM sírja): Larnakától hét kilométerre található Mohamed próféta nagynénjének (mások szerint csak korai követőjének) sírja, aki 649-ben halt meg a szigeten. A mohamedánok szent zarándokhelyénél a török időkben az arra járó hajók félárbocra eresztették a lobogójukat. A síron 15 tonnás meteoritkő van. A hagyomány szerint a középkorban a kő a sír fölött, ég és föld között lebegett, később sikerült csak rögzíteni.
APHRODITé sZüLőHELYE: Limasszol és Petra között, a tengerparthoz közel, egy tengerben fekvő sziklát tart a görög mitológia a szépség és szerelem istennője születési helyének.
SZENT LáZáR-TEMPLOM, LARNAKA: Lázár temploma, kriptája Lázár szarkofágját őrzi. A legenda szerint miután Jézus feltámasztotta, Lázár Ciprusra ment, hogy az ottaniakat a kereszténységre térítse. A szigeten halt meg, és itt temették el.
KOLOSSZI VáR, LIMASSZOL: A Szent János-lovagrend (jeruzsálemi vagy később máltai lovagrend) erődje, amelyet a lovagok a 13. században kezdtek építeni, és a 15. században újjáépítették.
LIMASSZOL ERőD: 14. századi erődítmény, amelyet egy itt már meglévő bizánci erődre építettek. Oroszlánszívű Richárd angol király állítólag itt házasodott össze Navarrai Berengáriával 1191-ben.
SzALAMISZ (GAZIMAGUSA): Ókori város a tengerparton. Szent Barnabás és Szent Pál ide érkezett, és itt alapítottak templomot. A romok nagy része a római időkből származik, amfiteátrum, színház, villák maradványai találhatók itt.