Begegnungen
Schriftenreihe des Europa Institutes Budapest, Band 24:301–313.
FARKAS ILDIKÓ
Svédország állami és nemzeti szimbólumai
Hivatalos név: Svéd Királyság, Konungariket Sverige
Terület: 449 964 km2
Lakosság: 8 876 744 fő (2002)
Főváros: Stockholm
Államforma: alkotmányos monarchia
Közigazgatás: 21 megye
Nyelvek: svéd, lapp
Svédország mai területére a Kr. e. II. évezredben vándoroltak be germán törzsek, és közülük a legerősebbek (a gautok és a svédek) uppsalai központtal építették kik közös birodalmukat. A 8. századtól a 11. századig folyamatosan viking támadások érték a területet, míg a svéd törzsek (akiket varégoknak is neveztek) az orosz területeket pusztították. Évtizedekre nyúló trónviszály után a 13. században Erik Knutsson nevű királyuk vette fel a kereszténységet. Magnus Eriksson uralkodása alatt (1319–63) egyesült a svéd és a norvég korona, s ekkor született meg az első svéd alkotmány is, a Királyi Nyilatkozat. 1397-ben Margit dán és norvég királynő a kalmari unióban egyesítette a három skandináv országot. A dánok ellen kirobbanó nemzeti felkelés élére a Vasa családból származó Gustav Ericksson állt, aki 1523-ban I. Gusztáv néven svéd királlyá koronáztatta magát. Új dinasztiát is létrehozó, központosító politikája megalapozta Svédország nagyhatalmi helyzetét. A 17. század elején, II. Gusztáv Adolf uralkodása alatt az ország Európa legerősebb hatalma volt, s több-kevesebb sikerrel részt vett az elkövetkező évtizedek valamennyi dinasztikus háborújában.
A Vasa-dinasztia 300 éves uralmát 1818-ban Napóleon egyik tábornokának uralkodása követte (Ch.-J. Bernadotte, XIV. Károly néven). A Svéd Királyság 1866 óta a mai értelemben vett alkotmányos monarchia. Eltörölték a nemesség és a papság előjogait, megalakult a kétkamarás parlament. Norvégia 1905-ben lépett ki a perszonálunióból. Svédország mindkét világháborúban megőrizte semlegességét, így több esetben, később is, közvetítőként tudott fellépni a nemzetközi konfliktusokban. Az 1960-as, 1970-es évek szociáldemokrata kormányai kialakították a lakosság életszínvonalának magas szintre való emelése érdekében az úgynevezett svéd jóléti állam modelljét. Az ország 1992-ben az európai integráció érdekében adta fel semlegességi politikáját, majd 1995-ben csatlakozott az Európai Unióhoz.
Svédország jelképei évszázados eredetűek, és szorosan kötődnek a királyság intézményéhez. A 19. században a szimbólumok Svédországban is szétváltak királyi és nemzeti jelképekre, így az országnak két hivatalos címere és himnusza van, és a zászlónak is van királyi és nemzeti változata. A szimbólumok használata 1982 óta törvényben szabályozott, a királyi jelképek a királyhoz, a királyság intézményéhez és az államisághoz kapcsolódnak, míg a nemzeti jelképek a svéd nemzethez.
CÍMER
Svédországnak hivatalosan két címere van. A kiscímer a gyakoribb, ezt a hivatalos adminisztráció, míg a nagycímert az uralkodó és a királyi család, illetve bizonyos alkalmakkor a parlament és a kormány, illetve a svéd diplomáciai testület használja.
1982-ben a címertörvény rögzítette a címerek használatát és összeállítását. A kiscímer: kék mezőben három (2, 1) lebegő aranykorona, a pajzs felső szegélyén zárt királyi korona. Eredete a középkori Háromkirályok tiszteletére vezethető vissza, amely az északiak körében különösen elterjedt és népszerű volt. Svédországban először Magnus Ladulis király pecsétjén jelent meg az 1270-es években a három korona, de valószínűleg csak az 1330-as években, Magnus Eriksson (1319–63) idején lett a három korona a svéd király és a királyság emblémája. (Magnus Eriksson valószínűleg címét szimbolizálandó vette címerébe a három koronát, mivel Svédország, Norvégia és Scania királyának nevezte magát.) A 14. század végére, Mecklenburgi Albrecht idejére a három korona már elfogadottan és közismerten Svédország szimbóluma volt. (Így került a kalmari unió idején [1397] Dánia nagycímerébe a svéd három korona, ami ellen az unió megszűnése után a svédek mindig is tiltakoztak.)
Nagycímer: a svéd nagycímer négy részre osztott címerpajzs, felette a királyi koronával, szívpajzsán a mindenkori uralkodó dinasztia címerével. Ebben a részében a királyi címer változtatható, a többi része azonban az 1440-es évektől kezdve, amikortól Karl Knutsson Bonde (a dánok elleni harc vezére) a nagy svéd címert megalkotta, változatlan. A mostani dinasztia (Bernadotte) címerét 1818-ban helyezték a svéd nagycímer közepébe, amikor Bernadotte, Napóleon egykori tábornoka lett XIV. Károly néven Svédország és Norvégia királya. (XIII. Károly svéd királynak ugyanis nem volt örököse, és utódjául még 1814-ben Bernadotte francia marsallt választották.)
A nagycímer négyelt pajzsának első és harmadik negyedében a három korona látható (azaz a kiscímer). A második és a negyedik negyed a legősibb svéd nemzeti szimbólumot, az oroszlánt tartalmazza. Svédország első királya, Birger Jarl (1250-től) családi címerében, a Folkung-dinasztia jelvényében volt eredetileg a „kék tenger hullámai előtt látható aranyoroszlán”. A Folkung-dinasztia uralma idején (1250–1364) címerük az egész Svéd Királyság címere lett. (Valószínűleg ebből eredt a többi svéd szimbolika színe, azaz a háromkoronás címer és a zászló kék-sárga színei is.) 1397-ben a svédek a kalmari unióban dán uralom alá kerültek. A dánok ellen harcoló svédek vezére, Karl Knutsson Bonde a régi oroszlános címert egyesítette a háromkoronással az 1440-es években, és ezt tette nagypecsétjévé. A svéd nagycímer azóta lényegében változatlan.
ZÁSZLÓ
Svédország hivatalos zászlójáról legutóbb 1982-ben rendelkezett törvény (zászlótörvény). Eszerint a zászló kék mezőben sárga fekvő keresztet ábrázol.
A skandináv országok zászlótípusának (különböző színű, de hasonló formájú keresztek) eredete még az európai keresztes hadjáratok idejére (12. század) megy vissza. A legősibbnek a dán zászlót tartják (13. század), a vörös mezőben fehér (ezüst-) kereszt még a keresztes hadak eredeti jelvényét őrzi. A többi északi ország is ezt a sémát követte, a svéd zászló a dán utáni második legrégebbi. A 15. században már nyomára lehet bukkanni a kék mezőben aranykereszt jelképnek. 1397-ben Dánia, Norvégia és Svédország megkötötte a kalmari uniót, amely a három ország Margit dán királynő uralma alatti perszonálunióját (1523-ig), gyakorlatilag azonban Dánia hegemóniáját jelentette, amely ellen a svédek 1434-től sorozatos felkelésekkel tiltakoztak. Vezérük, Karl Knutsson Bonde pecsétjén 1449-ben egy (arany-) kereszttel négy részre osztott (kék) címerpajzs volt látható, és valószínűleg ilyen zászlóval is vonult hadba a dánok ellen. A kék-sárga keresztes zászló a svéd ellenállás zászlaja lett. Formájában a dán zászlót mintázta, de színeiben a svéd címer kék-sárga színeit használta fel. 1523-ban Vasa Gusztáv vezetésével a svédek lerázták a dán uralmat, Vasa Gusztáv felvette a svéd királyi címet (1523–60). A kék mezőben sárga keresztes zászló mindinkább a svéd nemzetet jelölte, annak legfontosabb szimbóluma lett. Az 1620-as évektől a zászló elszakadt a király személyétől, és magát a Svéd Királyságot és a svéd nemzetet jelképezte. Fecskefarkú formában, közepén az uralkodó címerével a svéd államot jelölte. A svéd hadihajók ezt a zászlót használták. (A legrégebbi fennmaradt svéd zászló 1663-ból származik, a vége háromfarkú. Ezt a változatot ma csak a királyi család és a fegyveres erők használhatják.)
Svédországban hagyomány szerint a történetileg kialakult kék alapon sárga keresztes zászlót tartják nemzeti zászlónak. A királyság intézményére, a király jelölésére a nemzeti zászló címeres változatát használják, amely így királyi zászlónak minősül. A nagycímeres királyi zászlót a stockholmi királyi palotán minden nap felhúzzák, ezzel jelzik, hogy a király országában tartózkodik, és hogy az ország békében él. A királyi család tagjai számára a kiscímeres zászlót vonják fel.
1916. június 6. óta ünneplik Svédországban a zászló napját, ez 1983 óta Svédország nemzeti ünnepe. Eredete 1523-ra nyúlik vissza, amikor Vasa Gusztávot ezen a napon (június 6-án) választották királlyá, és így ez tekinthető a Dániától való függetlenség elnyerése napjának. Másrészt 1809-ben is ezen a napon adták ki az ország új, polgári szabadságjogokat tartalmazó alkotmányát, így ez a nap több szempontból is a svéd nemzet „születésnapjának” tartható, amelyet leginkább a zászló napjaként emlegetnek.
1982 óta a zászló használatát a zászlótörvény szabályozza. Évente 15 hivatalos zászlónapot tartanak, amikor a zászlót ki kell tenni a középületekre. Ezek: a királyi család ünnepei (születésnapok, esküvő stb.), május 1., a választások napja, az ENSZ napja (október 24.) és Nobel napján (december 10.). Emellett helyi és akár családi eseményeken sem korlátozott a nemzeti zászló használata.
HIMNUSZ
A svéd himnusz szövege, a Du gamla, du fria 1844-ben született. Szerzője, Richard Dybeck (1811–77) folklorista és balladaköltő, egy Västmanland vidéki svéd népdal dallamára írta a svéd földet dicsőítő szöveget. (Dybeck csak két versszakot írt, a többi versszak későbbi betoldás.) A patrióta dal egyre népszerűbb lett Svédországban, egyre gyakrabban énekelték, és a 19–20. század fordulója táján már nemzeti himnuszként emlegették. 1905-ben megszűnt a svéd–norvég perszonálunió, amely 1814 óta állott fenn, amikor a norvég trónra XIII. Károly svéd királyt választották. 1905-ben a norvégok egy dán herceget hívtak a trónra, így a svéd–norvég közösség megszűnt. Svédország nemzeti himnuszává nyilvánította a Du gamla, du fria kezdetű dalt, ma is az, bár ezt hivatalosan törvénybe soha nem foglalták.
Svédországnak – Dániához és Norvégiához hasonlóan – külön hivatalos királyi himnusza is van. Otto Lindblad szerezte a zenéjét, Carl Wilhelm August Strandberg írta a szövegét az 1893-ban bevezetett királyi himnusznak. Ezt csak a király és a királyi család tagjainak jelenlétében játsszák.
A svéd nemzeti himnusz szövege:
Du gamla, du fria
du fjällhöga nord
du tysta
du glädjerika sköna
Vi hälsa dig vänaste
land uppå jord
Din sol, din himmel
dina ängder gröna
Din sol, din himmel
dina ängder gröna
Du tronar på minnen
från fornstora da’r
Då ärat ditt namn
flög över jorden
jag vet att du är
och förblir vad du var
Ja, jag vill leva
jag vill dö i Norden
Ja, jag vill leva
jag vill dö i Norden
Magyar fordításban:
Te ősi, szabad,
Te szabad, ősi ország,
Magas hegyekkel északon,
Te csendes és szabad
És oly gyönyörű,
Üdvözlünk, legszebb ország a földön,
Ragyogó napod, eged,
Zöld legelőid.
A múlt nagy és dicső
emlékein pihensz, mikor szerte a világon
neved tisztelték.
Tudom mindig olyan maradsz,
Amilyen voltál.
Északi országomban
Élek mindhalálig.
A szerző nyersfordítása angol nyelvből
KITÜNTETÉSEK
A svéd elismerési rendszer a 18. században alakult ki, jelentős múltra tekint vissza, a klasszikus európai kitüntetési rendszerek közé tartozik, pl. Szeráf Rend (1748), Kard Rend (1748), Észak Csillaga Rend (1748), Vasa (Wasa) Rend (1772). Mivel 1974-ben törvényt hoztak arról, hogy e hagyományos rendeket csak külföldiek adományozzák, a belföldiek elismerésére nagyobb szerepet kaptak a svéd királyi érdemérmek.
SZERÁF REND (KUNGLIGA SERAFIMERORDEN): Eredetileg a 16. század második felében hozták létre. (A rend hagyományos svéd elnevezése a „kék szalag” volt.) Ezt újította meg 1748. február 23-án I. Frigyes király. A legelőkelőbb svéd lovagrend, általános érdemrend volt. A rend élén – nagymesterként – a svéd uralkodó áll. Hazaiak és külföldiek is megkaphatták. Egy 1974-ben hozott törvény szerint belföldiként csak a svéd királyi család tagjai nyerhetik el. Jelenleg kizárólag csak külföldi államfőknek adományozzák.
A szeráf lovagok kápolnája Stockholmban van a Riddarholmskyrkanban. Itt harangok és címerek emlékeztetnek a rend tagjaira.
A rendhez tartozik (a szegénygondozásért, beteggondozásért adományozott) Szeráf Érem. Valamennyi jelvényt, a tulajdonos halála után, vissza kell szolgáltatni. Egy osztálya van (rendi tagság).
Rendi lánc: Színes zománcozású, arany rendi lánc. Nincs külön középtag. A rendjel egy szeráfot ábrázoló láncelemről függ le. Elemei: aranyszeráf (11×), aranyszegélyű, kék zománcozású kettős kereszt (11×).
Rendjel: Az inszignia arany svéd királyi koronáról függ le. Az előoldalon aranyszegélyű, fehér zománcozású, máltai kereszt. A keresztszárakon arany kettős keresztek. A keresztszárak között aranyszeráfokkal. Kék középmedalionban aranyszegélyű, fehér IHS (= JESUS HOMINUM SALVATOR) monogrammal. Aranyszegélyű, fehér latin kereszttel, Jézus három aranyszeggel. A Svéd Királyság címerét jelentő három aranykoronával. A hátoldalon kék középmedalionban arany FRS (= FRIDERICUS REX SUECIAE), az alapító monogramja.
Rendi csillag: Megfelel a rendjelvénynek, azonban ez brillantírozott, ezüst rendcsillagot jelent, ezüstdíszítésekkel, ezüst körgyűrűben (egyező) zománcozott középmedalionnal.
A szalag világoskék.
KARD REND (KUNGLIGA SVÄRDSORDEN): A lifföldi Kardtestvérek 13. századi lovagrendjének hagyománya alapján – megújításként – 1748. február 23-án alapította I. Frigyes svéd király. (A rend hagyományos svéd elnevezése a „sárga szalag” volt.) Katonai kitüntetés. Háborús és békebeli szolgálatok elismerésére egyaránt szolgált mint tiszti kitüntetés. Élén a svéd uralkodó áll. A rendnek három osztálya van, a II–III. osztályok két-két fokozatra osztottak. Egy 1974-ben hozott törvény alapján a svéd királyi ház tagjain kívül belföldiek nem, csak külföldiek nyerhetik el.
A rendhez különféle további elismerések is tartoznak, pl. az 1850. június 26-án alapított „Kardjel” és „Kardérem”. Ezeket tiszthelyettesek, illetve legénységi állományú személyek nyerhetik el – legkevesebb tizenhat év szolgálat után. 1952-ben alapították a háromosztályú „Kardrend Háborús Keresztje” kitüntetést. Valamennyi jelvényt a tulajdonos halála után vissza kell szolgáltatni.
Rendi lánc: Színes zománcozású, arany rendi lánc. Nincs külön központi tag. Elemei: kard hüvelyben, csatlékkal (11×), aranypajzs, kék zománcozású sisakkal (11×).
Rendjel: Az egyes osztályoknak megfelelően eltérő méretű. A lovagi jelvény fémrészei ezüstszínűek. A rend jelvényei a svéd királyi koronáról függnek le. Az előoldalon elfordított, aranyszegélyű, fehér zománcozású máltai kereszt, a keresztszárak között aranykoronákkal. A keresztcsúcsokon aranygömböcskékkel. Egyes osztályoknál fent és lent, két-két egymásra helyezett, aranymarkolatú, kék hüvelyű kard, oldalain egy-egy azonos kard, illetve a jelvény mögött aranyszalag van. Más osztályoknál két egymásra helyezett, azonos kivitelű kard van a korona alatt. Aranygyűrűben, kék középmedalion, benne középen aranykard, körülötte három aranykorona (a svéd államcímer motívumai). A hátoldalon, kék középmedalionban, középen felfelé állított kard, a csúcsánál átszúrt babérkoszorú. Felül aranybetűkkel „PRO PATRIA” körirat.
Rendi csillag (a nagykereszthez): Ezüst, széles, részben rovátkolt szegélyű máltai kereszt. A kereszt felülete osztott. A keresztszárak között szegélyes, felületén ezüstékekkel. Az ékekre aranykoronák vannak helyezve.
Rendi csillag (parancsnoki): Ezüst máltai kereszt brillantírozott felülettel. A keresztcsúcsokon ezüstgömböcskékkel. A rendjelnek megfelelő középmedalionnal.
Kardjel: A lovagkereszt jelvénye, zománcozatlan, ezüst kivitelben, zománcozott középmedalion, ezüstgyűrűben.
Kardérem: Svéd királyi koronáról lefüggő kereszt, ezüstérem. Közepén a kardjel középmedalionjának megfelelő ábra. Szélén, gyűrűben, „KONUNG OCH FÄDERNESLAND” felirat.
Kardrend Háborús Keresztje: Az osztálynak megfelelő színű kereszt. A svéd királyi koronáról lefüggő áttört kereszt. Stilizált, leegyszerűsített rendjelvény, mögötte (középen) karddal (e kard markolata lent, a csúcs pedig fent van). Középen, a gyűrűben, három svéd korona.
A szalag arany (sárga), szélein keskeny kék sávokkal, sárga szegéllyel (Svédország nemzeti színei).
ÉSZAK CSILLAGA REND (KUNGLIGA NORDSTJÄRNENORDEN): 1748. június 23-án I. Frigyes király alapította. (A rend hagyományos svéd elnevezése a „fekete szalag” volt.) Általános polgári érdemrend. Hazafias tettekért adományozható, pl. az állam szolgálatában szerzett érdemekért, technikai fejlődésben elért kimagasló érdemekért, tudományos és művészeti érdemekért. Élén a svéd uralkodó áll. A rendnek három osztálya van, melyből a második két fokozatra osztott. Egy 1974-ben hozott törvény alapján a svéd királyi ház tagjain kívül belföldiek nem, csak külföldiek kaphatják meg. Valamennyi jelvényt a tulajdonos halála után vissza kell szolgáltatni.
Rendi lánc: Színes zománcozású, arany rendi lánc. Nincs külön középtag. A rendjelvény egy „monogramos” elemről függ le. Elemei: koronás, egymásnak fordított, aranyszegélyű, kék zománcozású F (= FRIEDRICH) betű (11×). Stilizált, aranytag közepén aranyszegélyű, felületén arany osztású, fehér zománcozású „észak csillaga” (12×). Az egyes elemek egymáshoz karikákkal, láncszemekkel kapcsolódva alkotják a rendi láncot.
Rendjel: Az egyes osztályoknak megfelelően eltérő méretű. A rendjel a svéd királyi koronáról függ le. Az előoldalon aranyszegélyű, fehér zománcozású máltai kereszt. A keresztcsúcsok végein aranygömböcskékkel. A keresztszárak között arany svéd koronákkal. Aranygyűrűben kék középmedalion. Középen aranyszegélyű, felületén aranyosztású, fehér zománcozású „észak csillaga” „NESCIT OCCASUM” arany körirattal. A hátoldalon egyező középmedalion.
Rendi csillag (a nagykereszthez): Máltai kereszt formájú, ezüst rendi csillag. Rovátkolt szegéllyel, osztott keresztszárakkal. Középen szegélyes, ötágú, felületén osztott csillag („észak csillaga”). A keresztszárak között sima sugárnyalábokkal.
Rendi csillag (I. osztályú parancsnokhoz): Egyező rendi csillag, azonban a keresztszárak között nincsen sugárnyaláb.
A szalag fekete.
VASA (WASA) REND (KUNGLIGA VASAORDEN): 1772. május 29-én alapította III. Gusztáv király. (A rend hagyományos svéd elnevezése „zöld szalag” volt.) Általános polgári érdemrend. Így adományozható pl. mezőgazdasági, bányászati, kereskedelmi, kézműipari, ipari érdemekért. Művészeti, illetve közoktatásügyi területen elért eredmények is elismerhetők vele. Élén a svéd uralkodó áll. A rendnek három osztálya van, amelyből a második és a harmadik két fokozatra oszlik. Egy 1974-ben hozott törvény alapján a svéd királyi ház tagjain kívül belföldiek nem, csak külföldiek kaphatják meg. A rendhez tartozik a Vasa (Wasa) Jel és a Vasa (Wasa) Érem (amelynek három fokozata van). Valamennyi jelvényt a tulajdonos halála után vissza kell szolgáltatni.
Rendi lánc: Színes zománcozású arany rendi lánc. Nincs külön középtag. A rendjel egy „búzakévés” heraldikai motívumról függ le. Elemei: búzakéve (Vasa) heraldikai motívum (4×), zománcozott holsteini heraldikai motívum (4×), koronás svéd királyi címer, mögötte Merkur-botok, illetve bőségszaruk (12×). Az egyes elemek egymáshoz láncszemekkel, karikákkal kapcsolódva alkotják a rendi láncot.
Rendjel: Az egyes osztályoknak megfelelően eltérő méretű. A rend jelvényei arany svéd királyi koronáról függnek le. A lovagi jelvények fémrészei ezüstszínűek. Az előoldalon aranyszegélyű, fehér zománcozású máltai kereszt. A keresztcsúcsokon aranygömböcskékkel. A keresztszárak között aranykoronákkal. Ovális kék középmedalionban arany búzakéve – Vasa Gusztáv címere. Aranyszegélyű, vörös körgyűrűben aranybetűkkel felirat: „GUSTAV III. INSTIKTARE 1772”. A hátoldal azonos.
Rendi csillag (a nagykereszthez): Máltai kereszt formájú, ezüst rendi csillag, rovátkolt szegéllyel, osztott keresztszárakkal. Középen búzakéve. A keresztszárak között holsteini heraldikai motívummal (ez utalás arra, hogy az alapító édesapja Adolf Frigyes király holsteini származású volt).
Rendi csillag (az I. osztályú parancsnokhoz): Egyező rendi csillag, azonban a keresztszárak között nincsen heraldikai díszítés.
Vasa (Wasa) Jel: A lovagkereszt jelvénye, zománcozatlan, ezüst kivitelben, zománcozott középmedalion.
Vasa (Wasa) Érem: A fokozatnak megfelelő színben. Koronáról lefüggő kerek érem. A rendjel képével.
A szalag színe zöld.
ÜNNEPEK
A svéd ünnepek többsége egyházi eredetű és munkaszüneti nap. Az ilyen napokat megelőzően gyakori, hogy a hivatalok és üzletek csak fél nap vannak nyitva, így az ünnepek „másfél naposak”.
Nemzeti ünnep
ZÁSZLÓ NAPJA (SVERIGES NATIONALDAG): Június 6., a svéd nemzeti ünnep napja. 1916. június 6. óta ünneplik Svédországban a zászló napját, ez 1983 óta Svédország nemzeti ünnepe. Eredete 1523-ra nyúlik vissza, amikor Vasa Gusztávot ezen a napon (június 6-án) választották királlyá, és így ez tekinthető a Dániától való függetlenség elnyerése napjának. Másrészt 1809-ben is ezen a napon adták ki az ország új, polgári szabadságjogokat tartalmazó alkotmányát, így ez a nap több szempontból is a svéd nemzet „születésnapjának” tartható, amelyet leginkább a zászló napjaként (Svenska flaggans dag) emlegetnek. Ezen a napon Stockholmban katonai parádét és országszerte zászlóátadási ünnepségeket tartanak.
Munkaszüneti napok
Január 1. – Újév.
Január 6. – Vízkereszt.
Nagycsütörtök, nagypéntek, húsvéthétfő.
Május 1. – A munkások ünnepe.
Áldozócsütörtök – Jézus mennybemenetele, húsvét után negyven nappal.
Pünkösdhétfő, nyári napforduló – Kiemelkedő svéd tradíció, a június 21-i nyári napforduló, az év leghosszabb napjának megünneplése a június 20. és 26. közötti hétvégén; a svédek a néphagyománynak megfelelően virágokból és zöld növényekből koszorút készítenek, májusfát állítanak, amely körül énekelnek és táncolnak.
Mindenszentek napja – Október 31. és november 6. közötti szombaton.
December 25–26. – Karácsony.
Egyéb, nem munkaszüneti napok
Április 30. – Walpurgis éjszakája.
December 13. – Szent Luca napja. Szent Luca szicíliai szent volt a 4. században, akit rendíthetetlen keresztény hite miatt ölt meg egy római katona. A svédek megünneplik napját, különösen a gyerekek, akik fehér ruhába öltözve, égő gyertyával a kezükben énekelnek ezen a napon.
NEMZETI EMLÉKHELYEK
STORKYRKAN (STOCKHOLM-KATEDRÁLIS): Eredetileg 1306-ból származó, többször – legutóbb barokk stílusban – újjáépített katedrális. A svéd történelem fontos színtere, a svéd királyok koronázó temploma. Utoljára 1873-ban koronáztak svéd királyt, mert az 1907-ben trónra lépő V. Gusztáv nem koronáztatta meg magát, és példáját utódai is követték.
RIDDARHUSET: A Nemesek Háza. Ez a 17. századi épület (1674) volt 1865-ig a svéd parlament (Riksdag) székhelye. Nagycsarnokában a svéd nemesség címerei láthatók (2325 címer, valamennyi valaha élt svéd nemesi családé).
KUNGLIGA SLOTTET: A királyi palota Stockholmban. A világ legnagyobb palotája (608 szoba), amely még mindig az államfő rezidenciája, és a legrégebbi ma is lakott királyi palota. XVI. Károly Gusztáv svéd király és családja ma is ebben a palotában lakik. A palota a királyi lakosztályok mellett az állami rendezvényeknek is otthont ad (Államcsarnok, ahol az országgyűlés ünnepélyes megnyitása zajlik), valamint itt található a Kincstár (ahol a királyi jelvényeket őrzik), a Palotamúzeum, a Fegyvertár és a III. Gusztáv Múzeum. A palota előtt hetente háromszor őrségváltás zajlik. A palota 13. századi középkori vár (Tre Kronor: Három Korona) helyén épült, amely maga is királyi székhely volt, de 1697-ben leégett. Az új palota építése 1697-től 1754-ig tartott és az akkori idők Európájának legnagyobb palotaépítkezése (nem épületegyüttese, hanem egyetlen épülete) volt. A palota a Svéd Királyság egyik szimbóluma. Svédország európai nagyhatalmiságának idején készült, ezt tükrözi grandiozitása, és mai üzenete is a svéd múlt dicsőséges évszázadait idézi.
RIKSDAGHUSET: A svéd parlament épülete 1904-ben készült el, azóta itt ülésezik a svéd országgyűlés.
SKANSEN: A világ első szabadtéri múzeuma, Svédország egész területéről származó közel 150 épülettel mutatja be a 18–19. századi svéd vidéki, paraszti életet. Minden ilyen típusú múzeum névadója szerte a világon.
STORTORGET: Rokokó palota, amelyben a tőzsde, illetve emeletén a Svéd Királyi Akadémia és a Nobel Könyvtár helyezkedik el.
RIDDARHOLMSKYRKAN (RIDDARHOLM-TEMPLOM): Az 1270-ben épült szürkebarátok kolostora Stockholm második legrégebbi építménye. A svéd királyok és hírességek temetkezési helye. Magnus Ladulis király volt az első, akit ide temettek (1290), és utána minden svéd uralkodót (kivéve a trónról lemondott Krisztina királynőt), utoljára 1950-ben V. Gusztávot.
A STOCKHOLMI VÁROSHÁZA: 1911 és 1923 között épített modern vonalú épület, I. (Vasa) Gusztáv Stockholmba érkezésének és királlyá koronázásának (1523) 400. évfordulójára építették. Impozáns „kék csarnoka” a Nobel-díj átadása utáni ünnepi bankettnek ad helyet.
DROTTNINGHOLM-PALOTA: A „svéd Versailles”, királyi palota Stockholmtól nyugatra. 1581-ben építették, de egy 1661-es tűzvész elpusztította, és ekkor építették újjá jelenlegi formájában.
UPPSALA: Skandinávia legrégebbi egyeteme (1477-es alapítású) és Svédország legnagyobb katedrálisa található itt. Kastélyában mondott le 1654-ben Krisztina királynő a trónról X. Károly javára.
VISBY: A Gotland-szigeten található város története még a vikingek ideje előtt kezdődött. Városfala közel 3,5 km hosszú, tornyai 18 méterrel emelkednek a város fölé.
EGYÉB NEMZETI SZIMBÓLUMOK
A KIRÁLYI FELSÉGJELVÉNYEK: A svéd királyság szimbólumai közé tartoznak a királyi felségjelvények. Ezek közül a korona a legfontosabb. Bár a svéd királyok 1907 óta nem koronáztatják meg magukat (V. Gusztáv [1907–50] döntött így 1907-ben, így az utoljára koronázott svéd király II. Oszkár volt 1873-ban), a korona megtartotta fontosságát mint a monarchia hagyományainak szimbóluma. Különleges alkalmakkor – új uralkodó trónra lépése, az országgyűlés megnyitása, a királyi család fontos eseményei – a királyi jelvényeket a helyszínen kiállítják. A jelvények közül a kard a legősibb, ez még Vasa Gusztáv (1523–60) kardja volt. A korona, az országalma, a jogar és a kulcs Vasa Gusztáv legidősebb fia, XIV. Erik koronázásáról, 1561-ből. (Ez volt Svédország első zárt formájú koronája, feltehetően angol minta alapján készítették.) A királyi jelvényeket a stockholmi királyi palota kincstárában őrzik, ahol 1970 óta meg lehet tekinteni a „svéd nemzet kincseit”.
OROSZLÁN: A svéd nagycímer második és negyedik negyede a legősibb svéd nemzeti szimbólumot, az oroszlánt tartalmazza. Svédország első királya, Birger Jarl (1250-től) családi címerében, a Folkung-dinasztia jelvényében volt eredetileg a „kék tenger hullámai előtt látható arany oroszlán”. A Folkung-dinasztia uralma idején (1250–1364) címerük az egész Svéd Királyság címere lett. (Valószínűleg ebből eredt a többi svéd szimbolika színe, azaz a háromkoronás címer és a zászló kék-sárga színei is.) 1379-ben a svédek a kalmari unióban dán uralom alá kerültek. A dánok ellen harcoló svédek vezére, Karl Knutsson Bonde a régi oroszlános címert egyesítette a háromkoronással az 1440-es években, és ezt tette nagypecsétjévé.
SVEA: Nőalak, aki a svéd nép eredetét és történetét, magát a svéd népet szimbolizálja. Svea anya (Moder Svea) néven is ismert a 17. századtól a svéd nép megjelenítésére. Szőke, középkorú asszony, általában aranykoronákkal (ez is svéd szimbólum) díszített kék ruhában (svéd nemzeti színekben) jelenik meg, fején ugyanolyan koronát visel, mint amilyenek a ruháját díszítik.