Begegnungen
Schriftenreihe des Europa Institutes Budapest, Band 24:215–221.
FARKAS ILDIKÓ
Málta állami és nemzeti szimbólumai
Hivatalos név: Máltai Köztársaság, Repubblica ta’ Malta (máltai), Republic of Malta (angol)
Terület: 315,6 km2
Lakosság: 397 499 fő (2002)
Főváros: La Valetta
Államforma: parlamentáris köztársaság
Közigazgatás: 6 körzet
Nyelvek: máltai, angol, olasz
A sziget az ókorban előbb föníciai, majd karthágói gyarmat volt (Kr. e. 5. század), később a rómaiak uralták (Kr. e. 218). Kr. u. 60-ban Szent Pál Rómába tartott hajójával, és Málta partjainál hajótörést szenvedett. A szigeten barátságosan fogadták az itt lakók, és Szent Pál keresztény hitre térítette a máltaiakat, sőt első püspöküket is kinevezte. Ezzel Málta az egyik legkorábbi keresztény egyházzal büszkélkedhet Európában. Korai keresztény hitük a máltaiak nemzeti büszkeségének fontos eleme.
Az arabok 870-ben hódították meg Máltát, 1090-ben Roger normann gróf szerezte meg, majd a szicíliai normann királyok uralkodtak felette része 1530-ig, amikor a máltai lovagrend kezére került. Az erődítményekkel ellátott szigetet a török hadsereg 1565-ben foglalta el. A 17. században Málta francia befolyás alá került, és ezt követően, 1798 és 1800 között, Franciaország uralta, majd az angolok szerezték meg, és az 1814-es párizsi szerződésben megerősítették, hogy Málta brit koronagyarmat. A második világháború alatt reménytelenül ostromolták a német és olasz tengeri alakulatok. A máltai állam 1964. szeptember 21-én vált függetlenné a Brit Nemzetközösség tagjaként, így uralkodója az angol királynő maradt. 1974. december 13-án kikiáltották a köztársaságot és kihirdették máig érvényes alkotmányát. A brit katonaság 1979-ben hagyta el Máltát. 1990-ben a sziget felvételét kérte a Közös Piacba, végül 2004-ben vált az Európai Unió tagállamává.
CÍMER
Máltán az 1975. évi jelképtörvény határozta meg az ország hivatalos címerét: fehérrel és vörössel hasított pajzs, a pajzsfő elején vörös szélű, ezüst Szt. György- kereszt lebeg. A pajzs felett 5 tornyú, nyitott kapujú arany falkorona, ezek Málta erődítményeit és a városállamot jelképezik. A pajzsot lombos ágak ölelik körül: olajág és pálma, amelyek a békét szimbolizálják, egyben Málta „növényi jelképei” is. Az ágakat a pajzs alatt fehér szalag fogja össze, rajta a fekete színű Repubblika ta’ Malta (Máltai Köztársaság) felirattal.
ZÁSZLÓ
A jelenleg érvényben lévő, 1964. évi máltai alkotmány 3. szakasza rendelkezik a nemzeti szimbólumokról. Eszerint Málta nemzeti zászlaja fehérrel és vörössel hasított, a rúd mellett fehér. A fehér sávban látható a vörös szegélyű György-kereszt, amelyet VI. György brit király adományozott 1942-ben Málta népének hősiességéért. Ezzel ismerte el a máltaiak küzdelmét, amelyet 1942-ben folytattak a német hadsereg ellen. Rommel német tábornok afrikai előretörése Máltát elzárta a szövetségesek segítségétől – a legközelebbi szövetséges támaszpont Gibraltáron volt –, és a sziget egyedül védte magát. A zászló szélessége másfélszerese magasságának. Ez a zászló látható a középületeken, rendőrségen, a máltai fegyveres erők járművein, a miniszterelnök és Málta nagyköveteinek járművein. Civil használata nem korlátozott.
Eredetéről több legenda maradt fenn, amelyek azonban megegyeznek abban, hogy a vörös-fehér szín megjelenését Málta jelképeként már a Szent Jánoslovagok érkezése előtti időkre helyezik. Máltát 1090-ben, Szicíliából indulva hódították meg a normannok Roger gróf uralma idején. A legenda szerint a normann Roger de Hauteville gróf saját vörös-fehér kockás zászlójából szakított le egy darabot, és azt adta a máltaiaknak, mielőtt elhagyta a szigetet, innen eredt a vörös-fehér zászló. A másik magyarázat is a normannokhoz köti a vörös-fehér zászló megjelenését. Eszerint a normann Hauteville (olaszosan Altavilla) család – akik a normann hódító seregeket vezették Máltára – zászlajából (vörös-fehér kockás), illetve annak két utolsó „kockájából”, egy vörös és egy fehér négyzetből alakult ki a máltaiak zászlója.
1370-ben Málta Aragónia uralma alá került, így később a Spanyol Birodalom része lett. 1530-ban V. Károly német-római császár (a Spanyol Birodalom ura) Máltát a jeruzsálemi Szent János-lovagrend rendelkezésére bocsátotta (miután azokat a terjeszkedő ottomán birodalom kiűzte addigi székhelyükről, Rodosz szigetéről). Innentől a rendet máltai lovagrendnek is nevezték. A sziget egészen 1798-ig a lovagrend birtokában volt, mikor is Napóleon elfoglalta Máltát és kiűzte onnan a lovagokat. A napóleoni háborúk idején a szigetet végül az angolok szerezték meg, és az 1814-es párizsi szerződésben megerősítették, hogy Málta brit koronagyarmat. A sziget jelképei a mindenkori „birtokosok” jelképei voltak, közülük a lovagrend jelképe (vörös alapon egyenlő szárú fehér kereszt, amelynek szárai kiszélesednek és végükön V alakot formáznak) mint „máltai kereszt” lett közismert. (Bár valószínű, hogy a máltai kereszt csak az után lett a lovagrend jelképe, hogy Máltára tették székhelyüket.) A mai máltai lovagrend nemzetközi szervezet, a máltai államhoz nem kapcsolódik.
Málta 1964-ben nyerte vissza függetlenségét, bár uralkodója még 1974-ig, a köztársaság kikiáltásáig az angol királynő maradt. 1964-ben a szuverén Málta megalkotta nemzeti szimbólumait, amelyben a tradíciókra támaszkodott. Így lett a régi normann hagyományt képviselő vörös-fehér nemzeti zászló a hivatalos állami zászló. Erre még 1943-ban ráhelyezték a György-keresztet. A György-keresztes zászló 1943-tól létezett, 1964-ben apró változtatás után ez lett Málta hivatalos zászlója. (A máltaiak egy része úgy véli, a függetlenség eszméjével nem egyeztethető össze a György-kereszt a nemzeti zászlón, hiszen az a brit uralmat jelképezheti, ezért egyes magánházakon a György-kereszt nélküli vörös- fehér zászló látható.)
Az elnöki zászlót 1988-ban vezették be Máltán. A köztársasági elnök rezidenciáján, hivatalában az elnöki zászlót tűzik ki, valamint azokon a rendezvényeken is, amelyeken az elnök megjelenik. Ez a nemzeti zászlótól abban különbözik, hogy közepén kék mezőben ott látható Málta címere, valamint négy sarkában aranyszínű máltai keresztek.
Málta kereskedelmi zászlaja fehér szegélyű vörös négyzet, benne egy fehér máltai kereszttel.
Az 1975-ös jelképtörvény Máltán szabályozta a nemzeti zászló és címer használatát is, valamint meghatározta, mi számít a jelképek megsértésének.
HIMNUSZ
Málta nemzeti himnusza a 20. században született. Zenéjét R. Sammut szerezte, és erre a zenére írta Dun Karm ismert pap és költő a szöveget 1922-ben egy iskolaigazgató megbízására iskolai himnusznak. A vers egyre inkább az országért a Mindenhatóhoz szóló fohásszá alakult, azaz himnusszá. 1923. február 23-án mutatták be a zeneművet, a L-innu Malti-t, amelyet már akkor nemzeti himnusznak tartottak. Hivatalosan 1945-ben nyilvánították az ország nemzeti himnuszává. A jelenleg érvényben lévő, 1964-es máltai alkotmány 4. szakasza rendelkezik a nemzeti himnuszról: Málta nemzeti himnusza a L-innu Malti.
A himnusz szövege:
Lil din l-art helwa, l-Omm li tatna isimha,
Hares Mulej, kif dejjem Int harist:
Ftakar li lilha bl-ohla dawl libbist.
Aghti, kbir Alla, id-dehen lil min jahkimha,
Rodd il-hniena lis-sid, sahha ‘l-haddiem:
Seddaq il-ghaqda fil-Maltin u s-sliem.
Magyar fordításban:
Óvd meg, Isten, hazánkat, ahogy mindig is tetted!
E föld, melynek nevét viseljük, oly drága nékünk!
Ne feledd, Te tetted ilyen széppé.
Legyen uralkodónk bölcsességgel áldott.
Uraink kegyesek, embereink erősek legyenek.
Erősíts meg minket, egységben és békében.
A szerző nyersfordítása angol nyelvből
KITÜNTETÉSEK
Málta kitüntetési rendszerét 1975-ben állították fel a Gieh ir-Repubblika törvénnyel, amelyet 1990-ben kiegészítettek a különböző emlékérmek alapításával, azok adományozásának feltételeivel, és a meglévő kitüntetések adományozásának pontosításával. A máltai kitüntetéseket azoknak a máltai állampolgároknak adományozzák, akik az élet különböző területein kiemelkedő teljesítményt nyújtanak, amellyel hazájuk és polgártársaik jólétét szolgálják, illetve azoknak a külföldieknek is, akik hasonló tevékenységet fejtenek ki Málta és polgárai érdekében. A kitüntetéseket a köztársasági elnök adományozza a miniszterelnök ajánlásai alapján, aki a jelölőbizottság javaslatát továbbítja az államfőnek. A kitüntetéseket minden évben ünnepélyes körülmények között a köztársaság napján adják át.
NEMZETI ÉRDEMREND: A legmagasabb máltai állami kitüntetés, csak máltai állampolgárok részére (de külföldi tiszteletbeli tagok lehetnek), akik különböző területeken kiemelkedő teljesítményt értek el. Általános érdemrend. I–IV. osztálya, illetve zárt rendi osztályai vannak. Az első osztályú érdemérmet minden máltai köztársasági elnök és miniszterelnök hivatalból megkapja. Rajtuk kívül az első osztályban csak 3 kitüntetett lehet egyszerre, a másodikban 12, a harmadikban 20 és a negyedikben 100.
XIRKA GIEH IR-REPUBBLIcA: Málta szolgálatában különleges érdemeket szerzettek kitüntetésére szolgáló rend. Külföldiek tiszteletbeli tagok lehetnek. A rend teljes létszáma nem lépheti túl a húsz főt, a kitüntetést kétévente maximum három fő kaphatja meg.
MIDALJA GHALL-QLUBIJA: A köztársasági elnök adományozza a miniszterelnök javaslata alapján a kivételes bátorságot tanúsító máltai állampolgároknak.
MIDALJA GHALL-QUADI TAR-REPUbBLIcA: A köztársasági elnök adományozza a miniszterelnök javaslata alapján Málta érdekében végzett kiemelkedő szolgálat elismeréséül. Évente legfeljebb tíz fő kaphatja a kitüntetést, az összes kitüntetett száma nem haladhatja meg a százat.
ÜNNEPEK
Nemzeti ünnepek
A SZABADSáG NAPJA: 1979. március 31-én Málta deklarálta, hogy mindenféle katonai bázistól megszabadult. Ennek emlékére március 31-e nemzeti ünnep.
SETTE GIUGNO: 1919. június 7-én a világháborút követő gazdasági válság miatt munkanélküli és nyomorgó máltaiak fellázadtak a brit uralom ellen. A zavargások során négy máltai meghalt. Az ő emléküket őrzi az 1919-es emlékmű, amelynél minden év június 7-én hivatalos megemlékezés és koszorúzás zajlik.
A FüGGETLENSéG NAPJA: Málta 1964 szeptemberében lett független Nagy-Britanniától, amelynek 1814 óta gyakorlatilag a gyarmata volt, bár a 20. században már teljes körű belső autonómiát élvezett. 1964-től 1974-ig, a köztársaság kikiáltásáig a brit uralkodó (II. Erzsébet királynő) volt Málta uralkodója is. A függetlenség megszerzésére szeptember 21-e nemzeti ünneppé nyilvánításával emlékeznek.
A KöZTáRSASáG NAPJA: December 13-a Málta legjelentősebb nemzeti ünnepe. 1974-ben az addigi királyság helyett (Málta uralkodója II. Erzsébet brit királynő volt) kikiáltották a köztársaságot. Ezen a napon adják át az állami kitüntetéseket.
Egyéb munkaszüneti napok
Január 1. – Újév napja.
Február 10. – Szent Pál Máltára érkezése, Málta melletti hajótörésének napja.
Március 19. – Szent József napja.
Nagypéntek.
Május 1. – A munkások napja.
Szeptember 8. – Győzedelmes Miasszonyunk napja, Szűz Mária ünnepe, állami ünnep.
December 8. – A szeplőtelen fogantatás ünnepe.
December 25. – Karácsony.
NEMZETI EMLÉKHELYEK
SZENT PáL HAJóTöRéSéNEK tEMPLOMA: 60-ban Szent Pál Rómába tartott hajójával, és Málta partjainál hajótörést szenvedett. A szigeten barátságosan fogadták az itt lakók, és Szent Pál keresztény hitre térítette a máltaiakat, sőt, első püspöküket is kinevezte. Szent Pál emlékét a szigeten több templom is őrzi.
VALETTA: Málta fővárosa, középkori város, a lovagok központja volt. A jeruzsálemi Szent János-lovagrend mészkőből épített erődítményei, várai mindenhol láthatók Máltán. Valettában szinte érintetlenül megmaradt a középkori város.
NAGYMESTERI PALOTA, VALETTA: Az 1574-ben épült palota volt a máltai lovagrend nagymesterének rezidenciája 1798-ig. (A sziget egészen 1798-ig a lovagrend birtokában volt, mikor is Napóleon elfoglalta Máltát és kiűzte onnan a lovagokat.) A palota ma a máltai parlamentnek és a köztársasági elnök hivatalának ad otthont. Az épület hátsó része múzeum, amely a lovagok fegyvereit, felszerelését mutatja be.
CITADELLA: Part menti erőd Máltán, amely a föníciai és a római időkre megy vissza. Kr. e. 800 körül a szigeten már megjelentek a föníciaiak és létrehozták első kolóniáikat. Kr. e. 3. században a rómaiak elfoglalták a szigetet és provinciát létesítettek rajta.
SZENT ELMO-ERőD: A lovagok építették 1552-ben a kikötő védelmére. Ma itt található a Hadimúzeum, ahol többek között a György-keresztet őrzik, amelyet 1942-ben VI. György angol király adományozott a sziget népének hősiességéért.
SZENT JáNOS-KATEDRáLIS: Málta legjelentősebb emlékhelye a Szent János-lovagrend főtemploma volt. Az 1578-ban épült, gazdagon díszített katedrális színes márványpadlója a lovagok sírjait borítja.