1088 Budapest, Rákóczi út 5.; Tel: (36 1) 381 23 47 Fax: (36 1) 381 23 48; E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

Begegnungen... Találkozások

Találkozások... Ezzel a címmel indítjuk útjára az Europa Institut Budapest periodikáját. Elősegíteni az európai egységesülési folyamatot a kultúra, a tudomány, a politikai gondolkodás területén! Elősegíteni, hogy Magyarország és a közép-kelet-európai térség megtalálja helyét ebben az egységesülésben, mind a gazdaságban, mind az emberi kapcsolatokban. Elősegíteni, hogy a közép-kelet-európai térség értelmisége megtalálja azokat a politikai intézményeket, amelyek a napi politikai és társadalmi élet kereteit kompatibilissé teszik az összeurópai politikai-társasági intézményekkel. – Ezek a célok vezették az alapítókat, amikor elhatározták az Intézet létrehozását, és az új intézmény célkitűzéseiről döntöttek.

Találkozások... Fórumot adni Budapesten a magyar és nyugat-európai értelmiségnek. Fórumot biztosítani azoknak, akik a szovjet rendszer összeomlása után tenni akarnak valamit e térség európai integrációjáért. Előadásokat rendezni külföldi és hazai tudósok meghívásával, konferenciákat szervezni, ahol az európai egységesüléssel, Magyarország integrációjával kapcsolatos tennivalók kerülnek megvitatásra. Találkozásokat szervezni az intellektuelek között: cseréljék ki véleményüket, ismerjék meg egymást személyesen. Legyen az Intézet az egyik szerény kis motorja az „értelem európai integrációjá”-nak...

Találkozások... Gyűrjük le azokat a feszültségeket, amelyek robbanáshoz vezethetik a közép-kelet-európai társadalmakat. Sokan azt hitték a szovjet rendszer idején: bevezetjük a piacgazdaságot és a többpártrendszert – és ez azonnal azt eredményezi, hogy a „Kelet utoléri a Nyugatot” – A valóság egészen más, – mondottuk 1989 őszén. A fejeknek – a gondolkodásnak, a szokásrendszernek – is változniuk kell ahhoz, hogy Európa ezen részén egy kulturált civil társadalom épüljön ki. Amennyiben nem segítjük megoldáshoz a szociális, nemzeti és egyéb évszázados ellentéteket itt Közép-Kelet-Európában, megakadhat maga az európai egységesülés folyamata is – mondottuk!

Az 1991–1992. év azután, a volt Szovjetunió bomlásának etnikai, vallási és szociális konfliktusai, majd a cseh és szlovák szétválás, de még inkább a jugoszláv polgárháború – ráirányították a világ figyelmét a térségre. – Teremtsünk hát olyan fórumot az Europa Institut Budapest falai között, amely fórum a közép-kelet-európai térség népei vezető értelmiségei számára találkozóhely. Legyen egy olyan hely, ahol egy asztalhoz ülnek a térség vezető értelmiségei akkor is, ha a politikusok egymással éppen nincsenek tárgyaló viszonyban.

Találkozások... A legfiatalabb, tudósnak készülő generáció találkozóhelyét megteremteni Budapesten. Olyan intézményt szervezni, ahol együtt élnek (kollégiumi rendszerben), európai témájú előadásokat hallgatnak, szemináriumokon vesznek részt, megismerkednek azokkal a tudósokkal, akik a világ különböző sarkaiból látogatnak Budapestre. Legyen az Europa Institut Budapest a fiatal társadalomtudósok, posztgraduális képzésben részt vevő diákok találkozóhelye és otthona. Legyen az Intézet a fiatalságot még jellemző készségek kiformálója: a szellemi és emberi nyitottság, az egymás iránti megbecsülés kialakítója. A háborúk Európája után a tolerancia Európájának előkészítője.

Találkozások... Ezt a címet adtuk Intézetünk közleményének. Tervek, nagyszabású pénzinvesztíciók – mind, mind csak akkor érnek valamit, ha embereket, emberi szándékot tudunk mozgósítani céljaink követéséhez. És céljaink akkor lesznek reálisak, ha az emberek maguk minősítik ezeket: találkoznak-e céljaink az ő emberi érdekeikkel? Az Europa Institut Budapest olyan értelmiségiek (tanárok, diákok, politikusok, kutatók) találkozóhelye, akik gyúrják, vitatják, segítik napi gondolatcserével, egymást és magukat formáló eszmecseréikkel egy új európai értelmiség megszületését...

„Begegnungen”, azaz „Találkozások”. Az Europa Institut Budapest évkönyvének első kötete 1995 tavaszán jelent meg. Német és angol nyelvű tanulmányokkal. A fentebbi bevezető sorok kíséretében. A Kuratórium és a Tudományos Tanács döntése értelmében évente 1–1 kötetet adunk ki, amely részben a tudományos konferenciák előadásaiból, a tanárok, diákok tanulmányaiból ad részleteket, s rövidítve közli az Intézet évi beszámolóját, az intézeti élet legfontosabb híreit. (Az Intézet Tudományos Tanácsa és a Kuratórium minden évben megtárgyalja az igazgató által írt és előterjesztett Bericht des Jahres c. beszámolót. Az első három Bericht közlésétől eltekintünk, és az 1990–94. évek eseményeit összefoglaló jelentést teszünk közzé.) A kötetek nyelve hol a világnyelvek egyike (német, angol, orosz, francia), hol magyar.

Az első kötet Europäische Visionen címmel azokat az Intézetben tartott előadások szövegeit közölte, amelyek a jövő Európájáról kialakított koncepciókkal foglalkoztak (E. Busek, Göncz Árpád, Kosáry Domokos, A. Riklin, H. Haselsteiner, Kulcsár Kálmán, Hanák Péter, Glatz Ferenc). A Tudományos Tanács állásfoglalása szerint az Évkönyv-sorozat darabjai tematikus elrendezésűek.

A most kézbe adott 2. kötet címe: Magyar író és világpolgár. A Molnár Ferenc életművéről rendezett konferencia előadásait tartalmazza. (És természetesen dolgozatokat az Intézetben ösztöndíjasként kutató fiatal munkatársak tollából.)

Magyarország és az Európai Unió, Békeszerződések 1920-ban, A kis nemzetek Európában, Történetírás és szovjet rendszer – ezek lesznek terveink szerint a sorozat következő köteteinek tematikái (angol és német nyelven).

 

Kedves Olvasó!

Az Évkönyv mindig szűk szakmai közönség érdeklődésére számító publikációs műfaj. Számot ad egy intézmény tevékenységéről. Mi is szűkebb, szakmai közönségnek szánjuk köteteinket. Azoknak, akik a magyar társadalom életminőségének, kulturális és anyagi színvonalának „európaizálását”, azaz jobbítását kívánják elősegíteni.

1996. április 29.

Glatz Ferenc